Elon Musk: A dél-afrikai, aki technológiai ikonná vált
Elon Musk, a világ leggazdagabb embere, több amerikai techóriás alapítója és kulcsszereplője, Dél-Afrikából érkezett az Egyesült Államokba. Tanulmányait a Pennsylvaniai Egyetemen végezte, majd rövid ideig a Stanfordon tanult, de végül Kaliforniában kezdett vállalkozni. Nem titok, hogy pályája a H-1B vízumnak köszönhetően indulhatott el: szerinte ez a vízum nemcsak őt, hanem kulcsembereit is az USA-ba csábította, így lehetett felépíteni például a SpaceX-et. Bár Musk maga is támogatja a rendszer reformját, elismeri, hogy nélküle az Egyesült Államok nem válhatott volna technológiai nagyhatalommá.
Eric Yuan: A Zoom atyja, a kitartás szimbóluma
Eric Yuan, a Zoom alapítója és vezérigazgatója 1997-ben érkezett Kínából az Egyesült Államokba H-1B vízummal, amihez többszöri próbálkozás és nagy kitartás kellett. Korábban a Webex támogatta vízumkérelmét, a siker azonban csak kilencedik próbálkozásra jött el. Gyenge angoltudása ellenére 2011-ben megalapította a Zoomot, melynek 2019-es tőzsdei bevezetése milliárdos bevételt hozott. Yuan szerint az Egyesült Államok nyitottsága a bevándorlók előtt nemcsak egészséges, hanem kívánatos is.
Satya Nadella: Az indiai tehetség a Microsoft élén
Satya Nadella, a Microsoft vezérigazgatója és elnöke Indiában született, de az USA-ban teljesedett ki karrierje. 1990 óta él Amerikában, eleinte zöldkártyával, majd 1994-ben egy sikeres – ugyanakkor kockázatos – H-1B vízumkérelemmel biztosította jövőjét. Nadella szerint értelmetlen, hogy valakinek fel kelljen adnia zöldkártyáját a H-1B vízumért, és azt vallja, hogy a rendszert a valódi amerikai érdekekhez kell igazítani, hogy egyszerre szolgálja a biztonságot és a versenyképességet. Úgy véli, a Microsoft szinte kizárólag ennek a vízumnak köszönhette, hogy globális szinten is versenyképes maradhatott.
Jayshree Ullal: Az Arista Networks indiai származású vezetője
Jayshree Ullal, az Arista Networks vezérigazgatója az Egyesült Királyságban született, Indiában nőtt fel, majd 16 évesen költözött az Egyesült Államokba. Műszaki mesterképzést szerzett, majd nagy techcégeknél dolgozott, többek között a Cisco-nál is, miközben maga is igénybe vette a H-1B rendszert. Fontos számára a bevándorlás megreformálása, és tapasztalatai alapján előfordul, hogy akár 15 évig is eltarthat, mire valaki letelepedési engedélyt szerez Amerikában. Bár Ullal is számos akadályba ütközött, végül 6 milliárd dolláros vagyonával a legsikeresebb bevándorlók közé került.
Jeffrey Skoll: Az eBay első embere, ma filantróp
Jeffrey Skoll kanadai születésű üzletember, az eBay első elnöke, ma elsősorban jótékonysággal foglalkozik. Az Egyesült Államokba költözve, 1996-ban kapta meg a H-1B vízumot, amely nélkül nem tudott volna részt venni az eBay megalapításában Pierre Omidyar oldalán. Skoll szerint sokszor élete és karrierje múlott azon, sikerül-e megszereznie vagy meghosszabbítania vízumát; sőt, nem egyszer majdnem haza kellett volna térnie. Emiatt támogatja a programot, ám úgy gondolja, hogy a fizetési minimum emelése és éves díjak bevezetése segítené az amerikai munkavállalók érdekeinek védelmét anélkül, hogy elzárná az ajtót a tehetséges külföldiek előtt.
Miért sorsdöntő a H-1B vízum?
Az amerikai techszektor számos meghatározó vezetője csak a H-1B vízumnak köszönheti, hogy részt vehetett a világ legnagyobb technológiai forradalmainak alakításában. Történetük többszörösen bizonyítja: a globális tehetségek bevonzása nemcsak egyéni sikert, de szélesebb gazdasági erőt is jelent. Bár a rendszer átalakítására valóban szükség van, máig nélkülözhetetlen ugródeszka lehet — addig, amíg az állami érdekeket és a versenyképességet egyszerre szem előtt tartja.
