Tűzhányók és energiaforradalom
Pozitív hírek is érkeztek azonban az energiatermelés területéről: tudósok egy elfeledett amerikai technológia újrahasznosításával értek el áttörést, amely akár globális szinten is javíthat az energiaellátáson. Ezen a héten a vulkánok is reflektorfénybe kerültek: összegyűjtötték minden idők legnagyobb vulkánkitöréseit a Krakatau-tól a Tonga-robbanásig, felidézve a Föld természetének pusztító, mégis lenyűgöző erejét.
Jön a T. rex bőrtáska?
A biotechnológia és a divatipar új divattrenddel kísérletezik: három vállalat azon ötletelt, miként lehetne Tyrannosaurus rexből származó, laboratóriumban előállított „bőrt” felhasználni luxuskiegészítők gyártásához. Az ehhez szükséges kollagént fosszilizálódott dinoszauruszcsontokból vonták ki, valamint mesterségesen előállított sejteket alkalmaznak. Az ötletgazdák szerint termékük „állatkímélő” és „környezetbarát” alternatívát jelenthet a hagyományos bőrrel szemben, de a közvélemény megosztott abban, mennyire etikus egy ilyen hibrid divattermék. Paleontológiai leletekben csak elvétve maradnak meg lágy szövetek, a T. rex kollagénje is töredezett, így a tudósok csak részben ismerik ennek szerkezetét.
Mikrogravitációs böfögés, csodás paptestek
Az űrutazók lebegését nézve ritkán gondolunk arra, milyen furcsaságokat tapasztal a testünk mikrogravitációban, például azt, hogy a böfögés sokkal nehezebb súlytalanságban. A Földön a gravitáció szétválasztja a gyomorgázt a folyadékoktól és szilárd részecskéktől, az űrben azonban minden összekeveredik, ezért ott gyakorlatilag lehetetlen rendesen böfögni.
Az emberi test tartósításának különös példájára bukkantak Ausztriában: egy 18. századi pap, Franz Xaver Sidler von Rosenegg múmiáját évszázadok óta csodatevő holttestként tisztelik Blasensteinben. A szerzetes 1746-ban halt meg, holtteste légszáraz körülmények között, máig félig ismeretlen eljárással maradt fenn ilyen jó állapotban. Vizsgálatok kimutatták, hogy tuberkulózis végzett vele, de a mumifikáció módja továbbra is rejtély.
Űrszemét a fejünk felett
Az 1972-ben indított Koszmosz-482 (Kosmos 482) nevű szovjet szonda eredetileg a Vénuszt célozta, de rakétahiba miatt Föld körüli pályán ragadt. Friss elemzések szerint a 495 kg-os leszállóegység napokon belül visszatér bolygónkra, de becsapódási helyét senki sem tudja biztosan. Bár a kockázat alacsony, ha lakott területre zuhanna le 242 km/h-s sebességgel, károkat okozhatna. A szerkezetet elvileg úgy tervezték, hogy kibírja a Vénusz pokoli légkörét, ezért fennáll a veszélye, hogy túléli a visszatérést is.
A csillaggyár sötét felhője
Circinus West, egy ijesztően sűrű fekete felhő 2500 fényévre tőlünk, a Circinus csillagkép közepén, olyan sötét, hogy egyetlen fénysugár sem hatol át rajta – ezért nevezik sötét ködnek. Benne azonban folyamatosan csillagok születnek, és idővel ezek a parányi fények törik meg az örök homályt, új csillagrendszereket teremtve a sötétség mélyén.
