Különös földmozgások: nem csak a kőzetlemezek dolgoznak
Noha Grönland az észak-amerikai kőzetlemezen fekszik, amely évente 23 milliméterrel tolódik északnyugat felé, a legújabb műholdas adatelemzések szerint a sziget mozgásáért ennél jóval több tényező felelős. Összesen 58 helyi és csaknem 2900 regionális GNSS-állomás adatait összegezve olyan deformációs mintázat rajzolódott ki, amelyet nem lehet pusztán a tektonikával magyarázni: feszültség, csavarodás és folyamatos alakváltozás jellemzi Grönland földjét.
Külön figyelmet érdemel, hogy a Grönlandot borító óriási jégtakaró, valamint a sziget mozgalmas jégkorszaki múltja teljesen egyedi hatást fejt ki a sziget alatti köpenyre.
Ősi jégtakarók emléke: a földkéreg ráncai
A jégtakarók hatalmas tömege lenyomja a kéreg alatti rétegeket, feszültséget és úgynevezett „perifériás elődomborodást” (forebulge) hozva létre. Amikor a jég visszahúzódik, ez a föld alatti domborulat csak nagyon lassan, évezredek alatt simul el. Emiatt a grönlandi kőzet most is jelentősen alakváltozik – a köpenynek „hosszú memóriája” van.
A Laurentide-jégtakaró eltűnése különösen a sziget déli részén hagyott nyomot: a föld itt lassan süllyed, és nyugat felé húzódik vissza Kanada irányába. Ráadásul a deformáció mértéke a valóságban jóval erőteljesebb, mint amit a korábbi modellek előre jeleztek.
Éghajlatváltozás: a grönlandi jég rohamos olvadása
A Grönlandot ma borító jégtakaró olvadása is hozzájárul a föld alakváltozásához. Az elmúlt 20 000 évben ebből a jégből 4,1 méternyi részt vesztett el a Föld a tengerszint emelkedéséhez hozzájárulva. A klímaváltozás felgyorsította ezt a folyamatot, és az újabb jégtömegvesztés is önálló földalatti válaszreakciót indít el, amely független a Laurentide-jégtakaró hatásától.
Érdemes megjegyezni, hogy mindez a Grönlandról készült földtani térképek pontosságát is befolyásolja, hiszen a sziget alakja, felszíne és elhelyezkedése jelenleg is változik.
Navigáció, klímaválság és a föld emlékezete
Mindezek fényében Grönland tanulmányozása segít megérteni, hogyan reagálhatnak a sarkvidéki régiók az éghajlatváltozásra, sőt választ adhat a navigációs és földmérési térképek jövőbeli torzulásaira is. Az ilyen részletes műholdas mérések tovább gazdagítják tudásunkat a földkéreg, a múltbeli jégtakarók és bolygónk szerkezetének szinte végeláthatatlan emlékeiről.
