Miért állt le a szuperszonikus repülés?
A Concorde szolgálatba állítása óta szigorú tilalom sújtja a szuperszonikus repülést a lakott területek felett. Noha a Concorde valódi mérnöki bravúr volt, hatalmas hangrobbanásai miatt a közvélemény tiltakozott, ennek következtében 1971-ben az Egyesült Államok teljesen betiltotta az ilyen gépek repülését városok felett. A szabályozást aztán világszerte átvették. Bár az Egyesült Államokban most elkezdték újragondolni a tilalmat, a világ nagy részén továbbra is érvényben van.
Az X-59 különleges megoldása
Az X-59 fő célja, hogy feleslegessé tegye ezeket a tilalmakat világszerte. A tervek szerint a repülőgép csupán egy halk, autóajtó csapódásához hasonló tompa hangot kelt majd hangrobbanás helyett. Dave Richardson, az X-59 programigazgatója szerint a siker kulcsa nem az újfajta hajtómű vagy az egzotikus anyagok, hanem maga a gép formája. A repülőgép radikális, nyílhegy alakú törzsében egyetlen hajtómű kapott helyet, a pilótafülke pedig előre néző ablak nélkül készült; a tájékozódást külső kamerák segítik.
A géptest minden eleme úgy lett kialakítva, hogy a lökéshullámok ne egyesüljenek óriási hangrobbanássá, hanem a törzs teljes hosszában szétoszoljanak. A légbeömlő például a törzs tetejére került, így a hajtómű lökéshulláma felfelé, nem pedig lefelé, a föld felé halad. Az X-59 minden alkatrésze ezt a célt szolgálja: a lehető leghalkabb szuperszonikus repülést.
Új szabályok, új adatok
A NASA QueSST (Quiet Supersonic Technology) programjának végső célja nem egy új utasszállító megépítése, hanem adatgyűjtés. A Concorde 105 decibeles robaját 75 decibelre szeretnék csillapítani – ez már csak egy tompa dörrenés. Ennek méréséhez a NASA valós települések felett akar repülni, hogy kiderüljön, a lakosság mennyire tartja elfogadhatónak az új zajszintet. Az emberek visszajelzéseiből adatbázis készül, ez szolgál majd alapul az amerikai és nemzetközi szabályozás frissítéséhez.
Az új versenyzők: Boom Supersonic, kínai fejlesztések
Amíg az X-59 tesztjei zajlanak, a Boom Supersonic már javában fejleszti első kereskedelmi repülőgépét, az Overture-t. Az Overture a jelenlegi repülőtereken is használható lenne, mivel a gyártó szerint elférne a mai kapuknál, így nem igényelne hatalmas infrastruktúra-fejlesztést. Brian Scholl vezérigazgató szerint a NASA gépének kialakítása olyan hosszúra nyújtaná a szuperszonikus utasszállítót, hogy az egyszerűen nem férne be a jelenlegi repülőterekre.
Mindeközben Kínában is dolgoznak a saját megoldáson, a fejlesztések szorosan követik egymást. Noha minden szereplő más tervezési filozófiát alkalmaz, az X-59, az Overture vagy a kínai típus közül egyelőre lehetetlen eldönteni, melyik lesz a sikeres.
Összegzés: egy újabb technológiai forradalom küszöbén
Összességében elmondható, hogy az X-59, az Overture és társaik új korszakot nyithatnak a légi közlekedésben: hamarosan ismét lehetségessé válhat a szuperszonikus sebességű, halkabb és gyorsabb utazás városok felett is. A technológiák versenye izgalmasabb, mint valaha – a következő évek dönthetik el, ki írja újra a sugárhajtású utazás szabályait.
