Feloszthatja a Földet az egyensúly felborulása az északi és déli félteke között

Felboruló energiaegyensúly

A NASA 24 évnyi műholdas megfigyelése alapján kiderült, hogy az északi félteke sötétedik, vagyis egyre több napfényt nyel el, miközben a déli félteke ehhez képest kevésbé változik. Érdemes kiemelni, hogy az északi félteke évtizedenként négyzetméterenként 0,34 wattal több napenergiát szív magába, mint a déli félteke – ami világméretben hatalmas különbséget jelent. Ez a hatás a következő évtizedekben jelentősen befolyásolhatja az időjárási mintázatokat, a csapadék eloszlását és a bolygó teljes éghajlatát.

Mi hajtja az egyensúlyvesztést?

Részletes vizsgálatok szerint három fő tényező miatt szív fel több energiát az északi félteke: a hótakaró és a jégtakaró olvadása miatti sötétedő felszín, a csökkenő mennyiségű légköri aeroszol, illetve a melegebb éghajlat okozta növekvő vízgőztartalom. Különösen Kínában, az Egyesült Államokban és Európában javult a levegőminőség, kevesebb a szennyező részecske, így kevesebb napfény verődik vissza. Ugyanakkor az északi féltekén a melegedő légtér több vízgőzt tartalmaz, amely inkább elnyeli, mint visszaveri a napfényt – így az energiaelnyelés tovább fokozódik.

A felhők rejtélye

Meglepő módon a felhőzet mennyisége szinte semmit sem változott az elmúlt húsz évben, holott a tudósok azt várták, hogy a több elnyelt energia miatt több felhő alakul ki. Ez ellentmondásos eredmény, mert a felhők elvileg képesek lennének visszaállítani az egyensúlyt a napenergia elnyelése és visszaverése között, de a modellek ezt nem igazolják. Mivel a felhőzet továbbra is a legfontosabb, ugyanakkor a legnehezebben pontosan modellezhető tényező, a kutatók izgatottan várják az újabb éghajlati modellek fejlesztését.

Ebből következően az északi és a déli félteke közti egyensúly megbomlása komoly következményekkel járhat, és kulcsfontosságú lesz megérteni, hogyan alakulnak a felhők és a felszín fényessége a jövőben.

2025, adminboss, www.livescience.com alapján