A szurkolói szenvedély agyi háttere
A futball világszerte hatalmas tömegeket mozgat meg, így ideális terep az érzelmi folyamatok és a közösségi identitás vizsgálatához. A kutatók funkcionális MRI segítségével vizsgálták meg, hogyan reagál 60 egészséges, 20 és 45 év közötti férfi agya – mindannyian két hagyományosan rivális csapat elkötelezett hívei voltak. Minden résztvevő kitöltött egy kérdőívet, amely a szurkolói kötődés két oldalát mérte: az erőszakra való hajlamot és a közösségi hovatartozás érzését.
A kísérlet során 63 gólt mutattak nekik, amelyeket a saját csapatuk, a rivális vagy egy semleges csapat szerzett. A kutatók összehasonlították az agyi válaszokat: mi történik, ha egy szurkoló kedvence épp legyőzi a riválist, illetve ha a rivális diadalmaskodik. Kontrollként semleges mérkőzések góljait is elemezték.
Győzelem, vereség és agyunk tombolása
Noha más helyzetben szerzett gól is örömöt okoz, a rivális elleni siker sokkal hevesebben aktiválja az agy jutalomközpontját. Ezzel szemben egy súlyos vereségkor épp az önkontrollért felelős agyi terület – a dACC – működése csökken, ami paradox módon fokozhatja az impulzív viselkedést. Így a legelhivatottabb drukkerek akár elveszíthetik önuralmukat feszültség vagy igazságtalanság esetén – ezért láthatunk kiugró reakciókat döntő pillanatokban.
A kutatás azért is figyelemre méltó, mert rámutat: ugyanilyen agyi mintázatok jelentkeznek politikai vagy szektariánus ellentétekben is. Komoly győzelem esetén az öröm, súlyos vereségnél a kontroll elvesztése uralhatja el az embereket.
Mit tanulhatunk a fanatizmusból?
Fontos megérteni, hogy a futballszurkolás biztonságos és etikus terepet ad arra, hogy feltárjuk: miként befolyásolja a közösségi identitás a viselkedést, és milyen stratégiák lennének alkalmazhatók szélesebb társadalmi konfliktusok, például politikai megosztottság vagy internetes törzsi viselkedés kezelésére. Ezért a gyerekkor védelme válik kulcsfontosságú megelőzési eszközzé, hiszen ekkor alakulnak ki az értékelés–kontroll agyi pályák; ha ezt elhanyagoljuk, nagyobb eséllyel válnak az emberek később fanatikusokká.
A kutatás aktuális figyelmeztetés: a rendkívül erős csoportidentitás – különösen kontrollvesztett helyzetekben – képes felülírni a társadalmi normákat, szélsőséges esetben akár széthúzást, sőt erőszakot is szülni, ahogy az Egyesült Államokban a Capitolium ostrománál is láthattuk.
