Megfejthetetlen rejtély a hangyabolyban
A Messor ibericus munkásai mind hibrid leszármazottak, ami elvileg azt feltételezi, hogy a királynőknek a távoli rokon faj, a Messor structor hímjeivel kell párosodniuk. Érdekes azonban, hogy számos területen, ahol ilyen kolóniák élnek, a közeli M. structor bolyoknak nyoma sincs. Ez szöges ellentétben állt a biológia alapszabályaival, hiszen a hibrid utódokhoz elvileg szükség lenne a másik faj hímjeinek jelenlétére.
Áttörő, titokzatos klónozási mechanizmus
A kutatók ezért alapos vizsgálatnak vetették alá a M. ibericus kolóniákat, és megdöbbentő eredményre jutottak: a királynők időnként olyan petéket raknak, amelyekből a M. structorhoz tartozó hímek kelnek ki, teljesen függetlenül attól, hogy ténylegesen találkoztak-e ilyen hímekkel. Ezek a hímek később megtermékenyítik a királynőt, így biztosítják a munkáshangyák létrejöttét, ami elengedhetetlen a boly fennmaradásához. Ez új kérdéseket vetett fel: hogyan lehetséges, hogy egy állat a mindennapi életciklusában egy másik faj génjeit klónozza, anélkül hogy azok ténylegesen jelen lennének?
Kiderült, hogy amikor a M. ibericus saját faján belüli hímmel párosodik, csak új királynőket képes létrehozni. Ez valószínűleg azért van, mert a M. ibericus hím DNS-e előnyt élvez, és mindenáron királynővé alakítja az utódokat – az ilyen egyedeket nevezik „királyi csalóknak”. A jól működő társadalmi modellhez azonban elengedhetetlenek az önzetlen dolgozók is, amihez szükség van arra, hogy a másik fajtól (M. structor) származó hímek is jelen legyenek, legalábbis genetikai szinten.
Lebilincselő tudományos bizonyítékok
A vizsgálatok során 26 bolyból származó 132 hímet elemeztek: 58 szőrös és 74 csupasz példányt. A genetikai elemzés kimutatta, hogy a szőrösök mind M. ibericus, míg a csupaszok mind M. structor. Az igazi áttörést azonban a mitokondriális DNS vizsgálata hozta: kiderült, hogy a M. structor hímek is ugyanattól a M. ibericus királynőtől származnak, mint a többiek. A laboratóriumi vizsgálatok során 16 királynőtől származó friss petéket elemeztek, és ezek 9%-ában M. structor génállományt találtak, teljesen apai DNS nélkül.
Egy vadonatúj szaporodási rendszer születése
Először sikerült megfigyelni a világon, hogy egy állat képes egy másik faj tagját klónozni anélkül, hogy saját genetikai állományát átadná. Ezt a jelenséget a kutatók xenoparitiásnak nevezték el, ami annyit jelent: „idegen faj szülése”.
Lenyűgöző, hogy a természetben ilyen mértékben elmosódhatnak a fajok közötti határok, hiszen legtöbben úgy tanultuk, hogy a fajok közötti szaporodás szinte lehetetlen. A kutatók előtt most új kérdések sora nyílt meg arról, hogyan és mikor jött létre ez a rendszer az evolúció során – talán öt millió éve, vagy éppen csak néhány ezer éve alakult ki.
A természet meglepetései és a jövő kérdései
Ez a lenyűgöző felfedezés azt mutatja, mennyire különös fordulatokat tartogat a természet. Nemcsak új kérdéseket vet fel a fajok együttműködéséről, versengéséről és egymásrautaltságáról, hanem új szempontokat is adhat a régóta megmagyarázatlan adatok értelmezéséhez. Szinte sci-fi, mégis nagyon is valóságos: a hangyák ismét túlszárnyalták a képzeletet.
