Totális bénulás: nemcsak a Facebookozás állt le
Érdemes kiemelni, hogy nem pusztán a közösségi oldalak és híroldalak, hanem a mindennapi élethez szükséges, kritikus szolgáltatások is megbénultak a leállás következtében. A bankrendszer, a vámhivatalok, egészségügyi vagy segélyvonalak kommunikációja ellehetetlenült; sőt, a televíziós és rádiós hálózatok működése is akadozott. Az MI-technológiát alkalmazó szolgáltatók, illetve rendszeradminisztrátorok HTTP-forgalmának drasztikus zuhanása is jól mutatja, milyen gyorsan és maradéktalanul vágták el az afgán lakosságot az információáramlástól. A Cloudflare adatközpontjai egy pillanat alatt elveszítették az afganisztáni kliensekkel folytatott forgalmat — a válaszul küldött adatmennyiség is lenullázódott.
Hogyan tűnt el az ország a netről?
Az internet nyelve az IP-címtartományok bejelentéséből és útvonalhirdetéséből áll. Amikor egy szolgáltató visszavonja a címtartományait, az ahhoz kapcsolódó eszközök láthatatlanná válnak a világháló számára. Afganisztánban a szeptember 29-i események idején villámgyorsan – húsz perc leforgása alatt – 604-ről 197-re csökkent a bejelentett IPv4 tartományok száma (mindegyikben 256 cím található). Emellett az IPv6-címek közel 75%-át azonnali hatállyal visszavonták. A mobilhálózat, valamint kisebb műholdas és vezeték nélküli szolgáltatók még kis mennyiségű adatátvitelt produkáltak, de azok is jórészt külföldi útvonalakon át érkeztek. Az Afghan Wireless például pakisztáni hálózaton keresztül próbált megmaradni, míg két másik szolgáltató amerikai infrastruktúrán keresztül működött, egészen minimális forgalommal.
Regionális lekapcsolások szeptemberben – a kontroll eszközei
Ennek ellenére nem a szeptember 29-i volt az első jelentős internetleállás az országban. Már szeptember elején, illetve közepén több tartományban korlátozták a hozzáférést, általában a tálib hatóságok közvetlen utasítására, akik szerint így akadályozzák az „erkölcstelen” online tartalmak terjedését. Ezekben a napokban több mint 15 tartományban kapcsolták le a vezetékes internetet, jelezve a centralizált hatalom szándékát, hogy digitális fegyverként használja az internetet a társadalom feletti kontroll érdekében. Az oktatás, az e-kereskedelem, a banki szolgáltatások és az állami ügyintézés napokra ellehetetlenült. Balkh tartományban például szeptember 15-én zuhant a forgalom – kilenc nappal később sem állt még teljesen helyre. Hasonló zavarokat regisztráltak Takharban, Kandahárban, Baghlanban, Nangarharban, Oruzganban és Herátban is; utóbbiban például „internetkijárási tilalmat” vezettek be: este 9-től reggel 8-ig csak töredéknyi adatforgalom haladt át a hálózaton, drasztikusan visszavetve a helyi üzleti és oktatási lehetőségeket.
Egy ország a digitális szakadék szélén
A világszerte előforduló internetblokádok többsége rövid távú, jellemzően valamilyen nagyobb esemény vagy zavargás idején alkalmazzák őket — Afganisztán esetében viszont az általános lekapcsolás az élet minden területére kihat: a magánélettől a munkavállaláson át a társadalmi kapcsolattartásig. Szakértők figyelmeztetnek, hogy a mostani intézkedések tovább mélyíthetik Afganisztán digitális elszigeteltségét, jelentősen rontva az amúgy is súlyos gazdasági helyzetet, növelve a munkanélküliséget és tovább nehezítve a mindennapi életet egy már amúgy is humanitárius krízisben lévő országban.
Következtetés: mi várható a digitális jövőtől?
Ebből kifolyólag Afganisztán mára a digitális elzártság és a centralizált hatalmi kontroll egyik leglátványosabb példájává vált. Míg a világ nagy részén az internet leállításának gondolata is sokkoló, itt már a mindennapi élet részévé vált az online sötétség fenyegetése, ami végletes bizalmi válsághoz vezethet az állampolgárok, a szolgáltatók, illetve az állam között.
