Első lépések: a Dojo születése és Musk ígéretei
2019 tavaszán, egy Tesla-eseményen Musk először említette a Dojo-t, hangsúlyozva, hogy az összes frissen gyártott Tesla már hardveresen alkalmas lesz a teljes önvezetésre – csak szoftverfrissítésre lesz szükség. 2020-ban már arról beszélt, hogy világszerte több mint egymillió, teljes önvezetésre előkészített Tesla fut majd az utakon. Augusztusban a Dojo szuperszámítógép első verziójának 2021 nyarát jelölte meg céldátumként, év végére pedig világossá tette: nemcsak az emberi vezető biztonságát kell felülmúlni, hanem legalább tízszeresen is.
Technológiai áttörés: a D1 chip és a Dojo fejlesztése
2021-ben végül hivatalosan is bejelentették a Dojo-t a Mesterséges Intelligencia Napján. Itt mutatták be a Tesla saját fejlesztésű D1 chipjét, amelyet az Nvidia GPU-kkal együtt használtak a szuperszámítógéphez, és bejelentették, hogy 3000 D1 chipet integrálnak egy óriási klaszterbe. A Dojo számára új, rugalmas lebegőpontos számformátumot is publikáltak, kifejezetten mélytanuló neurális hálókhoz optimalizálva. Fontos szempont volt, hogy a technológiai újítások célja a skálázhatóság volt, mind szoftveres, mind hardveres oldalon.
A Dojo tesztelése és az ambiciózus tervek
2022-ben megkezdődött a szuperszámítógép tesztelése. Szeptemberben elindult az első Dojo-kabinet Palo Altóban, 2,2 megawattos terhelés-teszttel, és naponta egy-egy „tile”-t szereltek össze. Látványosan demonstrálták működését például egy Cybertruck Marsra helyezését generáló MI-képpel. A tervezett teljesítmény: egy teljes Exapod-klaszter 2023 elejére, később pedig összesen hét ilyen hatalmas gépet akartak építeni.
Pénzügyi tét, árnyoldalak és az Nvidia
2023-ban Musk többször is hangsúlyozta, hogy a Dojo hosszú távú, kockázatos, de potenciálisan óriási befektetés. Egyedül erre a projektre több mint 370 milliárd forintot (1 milliárd USD) kívánt fordítani 2024-ig. Mindeközben a vállalat továbbra is folyamatosan vásárolt Nvidia chipseteket: a hardveres korlátok és az ellátási lánc problémái miatt a Dojo mellett az Nvidia is elengedhetetlenné vált a fejlesztésekhez.
2024-re a Tesla azt vízionálta, hogy számítási kapacitása a világ első öt legnagyobbja közé kerül. Ennek érdekében több mint 6000 milliárd forintot terveztek MI-infrastruktúrára elkölteni – fele cégcsoporton belüli, fele Nvidia hardver.
Megalománia, rivalizálás és váltás: jön a Cortex
2024-ben Musk elismerte, hogy a Dojo egy magas kockázatú, nagy hozamú fogadás volt. Közben bejelentették a Dojo 1.5, 2 és 3 verziókat, illetve több százmillió dolláros új farmokat. Mégis, ahogy egyértelművé vált, hogy Nvidia hardver nélkül nem megy, egy új szuperszámítógép, a Cortex lépett színre. A Tesla texasi üzemében épült óriás klaszter már 50 000 H100 Nvidia GPU-t használt, ami valóban óriási ugrást jelentett a kép- és videóalapú tanulásban, például az Optimus robot és az FSD MI számára.
A Dojo végét is megélte, a csapat szétszéledt
2025-ben döntő fordulat következett: a Dojo projektet elkaszálták, csapatát feloszlatták, vezetője, Peter Bannon is távozott. Musk kimondta: nem érdemes két külön MI-chip tervezési irányt párhuzamosan futtatni. A Dojo második verziója zsákutcának bizonyult, minden fejlesztői energia most az új AI5 és AI6 chipek irányába fordul, amelyek egységesen szolgálják majd a Tesla összes termékét – az autóktól a humanoid robotokon át a nagy adatközponti tanulóhálózatokig.
A Dojo megszűnése után több mint húsz mérnök saját céget alapított, MI-hardverre és szoftverre szakosodva. Az új Tesla-irány a Samsung által gyártott AI6 chipre és a Cortex klaszterre koncentrál, amely már most a világ leggyorsabb szuperszámítógépei közé tartozik.
Végkövetkeztetés: minden MI út a Cortexhez vezet
Fontos szempont, hogy a Tesla MI-je új, hatékonyabb hardverén most már minden fejlesztési erőforrás egy helyre összpontosul. A Dojo végül technológiai és szervezeti zsákutcának bizonyult, de a tapasztalatok beépültek az új AI-chip családba, amely a következő években még nagyobb teljesítménnyel segíti majd az önvezető autók és robotok fejlődését. A Tesla (legalábbis Musk szerint) most ismét egy hajszálnyival közelebb került a világ vezető MI-vállalataihoz – de az önvezető autók helyett inkább egy újabb szuperszámítógép-versenybe szállt be.
