Az OpenAI és a Microsoft: az MI aranyláz kezdete
A ma ismert MI-láz egyik gyújtópontja a Microsoft és a nonprofit OpenAI között 2020-ban létrejött, 370 milliárd forintos befektetés volt. A partnerség révén a Microsoft kizárólagos felhőszolgáltatóvá vált, miközben a költségek nagyobb részét már nem közvetlen készpénzben, hanem infrastruktúrában teljesítette. Ez mindkét fél számára előnyös volt: a Microsoft jelentősen növelte Azure felhőszolgáltatásának forgalmát, az OpenAI pedig jelentős támogatást szerzett a legköltségesebb tételére, a számítási kapacitásra.
Az évek során a Microsoft befektetése 5,2 billió forintra nőtt, amellyel egyértelműen megerősítette pozícióját az MI-szektorban. Ennek ellenére az együttműködés mára lazult: az OpenAI már nem köti magát kizárólag a Microsofthoz, hanem más lehetőségeket is keres a jövőben – főként, ha az Azure nem tudja teljesíteni igényeiket. Sőt, a Microsoft is új alapmodellek után kutat, hogy önállóbbá váljon.
Amazon, Google, Nvidia és a felfoghatatlan számok
Az OpenAI és a Microsoft sikere után más MI-cégek is hasonló konstrukciókat kötöttek: az Anthropic például 2,9 billió forintnyi támogatást kapott az Amazontól, hogy kifejezetten MI-re optimalizált hardvereket fejlesszenek. A Google Cloud számos céggel kötött elsődleges számítási partnerséget – anélkül, hogy közvetlenül befektetett volna. Az OpenAI közben az Nvidiától is kapott 36 billió forintnyi (!) extra támogatást, amelyből még több, kimondottan MI-re optimalizált GPU-t vásárolhat.
Oracle: a trónkövetelő adatközpont-óriás
2025. június 30-án az Oracle egy óriási, 11 billió forint értékű felhőszolgáltatási szerződést írt alá egy egyelőre névtelen partnerrel, akiről később kiderült, hogy maga az OpenAI. A hírre az Oracle részvényei szárnyaltak. Néhány hónappal később újabb, immár 110 billió forintos (!) szerződést jelentettek be öt évre, amely 2027-től kezdődik. Következésképpen az Oracle villámgyorsan az MI-infrastruktúra egyik vezető szereplőjévé vált – úgy, hogy ezek az összegek még el sem kezdtek áramlani.
Elképesztő adatközpontok, környezeti árnyoldalakkal
A Meta, amely már most is saját adatközponttal rendelkezik, nem marad ki a versenyből: Mark Zuckerberg tervei szerint csak az Egyesült Államokban 220 billió forintot fordítanak új MI-infrastruktúrára. A 2025 első felében elköltött összeg is jelentősen meghaladta a tavalyit, főként az MI-projektek miatt. Egy hatalmas, 910 hektáros louisianai adatközpont 3,7 billió forintba kerül; az ehhez kapcsolódó atomerőműves partnerség a megnövekedett energiaigény fedezését szolgálja. Egy másik, kisebb Ohio állambeli központ (Prometheus) 2026-tól földgázzal fog üzemelni.
Elon Musk MI-cége, az xAI is saját, Memphis mellett felépített vegyes üzemű adatközpontját és erőművét avatta fel, ami máris a környék egyik legnagyobb szmogkibocsátójává vált.
A Stargate: hiperambiciózus MI-magasugrás
Két nappal azután, hogy Donald Trumptól ismét mindenki elvárta, hogy vizet forgasson borrá, bejelentettek egy 183 billió forintos amerikai MI-infrastruktúra gigaprojektet, a Stargate-et (Stargate), a SoftBank, az OpenAI és az Oracle részvételével. Trump minden akadályt el akart hárítani az útból, és Sam Altman is az évszázad fő MI-építkezésének nevezte a projektet. Fontos azonban megemlíteni, hogy az indulás óta kétségek is felmerültek: Elon Musk rögtön jelezte, hogy nincs meg rá a fedezet.
Az utóbbi hónapokban a projekt lendülete alábbhagyott, a partnerek között is sok volt a vita, ennek ellenére az építkezések folytatódnak, a végső csarnokokat várhatóan 2026 végére fejezhetik be.
