Felfedezések a mélyben
Külön figyelmet érdemel, hogy a Kunlun-rendszer akár 11 négyzetkilométeres területen terül el, így százszor nagyobb, mint az Atlanti-óceánban található hasonló képződmény, az Elveszett Város (Lost City). A tudósok számos tengeri élőlényt figyeltek meg: garnélák, tengeri anemonák, rákok és csőférgek népesítik be a krátereket, melyek belsejében még több kisebb csövet is találtak. A mélységben nem jut le a napfény, ezért itt a fotoszintézis helyett a kemoszintézis – vagyis a hidrogén és egyéb vegyületek energiává alakítása – tartja életben a lakókat.
Kémiai és geológiai különlegességek
A Kunlun lehetőséget ad a kutatóknak, hogy tanulmányozzák a mélytengeri szerpentinizációt, amikor a tengervíz a tengerfenék alatti köpenykőzetekkel reagál, zöldes színű szerpentinásványokat és nagy mennyiségű hidrogént hozva létre. Ennek ellenére a rendszer hőmérséklete szokatlanul alacsony: legfeljebb 90 Celsius-fok, jóval alacsonyabb, mint más, például vulkáni eredetű hidrotermális területeken, ahol a hőmérséklet akár 400 Celsius-fokot is elérhet. A kutatók szerint a Kunlun hidrotermális folyadékai hasonlíthatnak a Föld korai kémiai körülményeire – elképzelhető, hogy valaha ilyen közegben indult el az élet.
Új, lenyűgöző lehetőségek
A vizsgálatok alapján a Kunlun-mező önmagában a világ tengeralatti, nem biológiai eredetű hidrogénkibocsátásának több mint 5 százalékát adja – ami óriási teljesítmény egyetlen rendszerhez képest. A tudósok úgy vélik, hogy a „csőraj” több szakaszban alakult ki: először a felszín alatt felhalmozódó hidrogén robbanásszerűen tört elő, majd a keletkezett törések mentén újabb kitörések jöttek létre, végül az ásványkicsapódás elzárta a járatokat, és a folyamat elölről kezdődött. Különösen érdekes, hogy a Kunlun nem a középháti régiók közelében található, hanem a tengerlemez belsejében – ez arra utal, hogy a hidrogénkibocsátás és az élethez szükséges vegyi folyamatok sokkal szélesebb körben lehetnek jelen a földi óceánokban, mint azt korábban gondoltuk.
