Könnyebb, gyorsabb szűrés: vérvétel kolonoszkópia helyett?
Lényeges szempont, hogy a lakosság jelentős része egyáltalán nem vesz részt vastagbélrákszűrésen, noha minden felmérés szerint tízből három ember elkerüli azt. Ez azért aggasztó, mert a vastagbélrák az egyik legtöbb áldozatot szedő daganat, miközben a korai felismerés akár teljes gyógyulást is hozhat.
A kolonoszkópiát sokan kellemetlennek vagy időigényesnek tartják. Sokan a munkából való kiesés, vagy az otthoni székletvizsgálatot igénylő tesztek miatt inkább halogatják a szűrést. A véralapú tesztek, mint a Shield, azért lehetnek népszerűbbek, mert vérvételt a legtöbben gond nélkül vállalnak egy rutin orvosi vizit során.
A Shield az úgynevezett adenomákból (elrákosodó polipokból) és daganatsejtekből a vérbe kerülő apró DNS-szakaszokat és kémiai változásokat észleli. Egy 2024 márciusában publikált tanulmányban, csaknem 10 000 ember részvételével, a teszt a kolonoszkópiával igazolt vastagbélrákos esetek 83%-át mutatta ki, 10%-os álpozitív arány mellett. Noha ez alacsonyabb, mint amit a kolonoszkópia tud, újabb lehetőséget teremt azoknak, akik eddig elkerülték a szűrést.
A Shield teszt hivatalosan háromévente végezhető, viszont jelenleg is vizsgálják, hogy érdemes-e gyakrabban, például évente vagy kétévente alkalmazni. Ha a rák korábban áttétet adott volna, Gormly esélyei drasztikusan romlottak volna: míg a második stádiumban lévő vastagbélrák esetén a túlélés esélye kiemelkedően jó, addig a negyedik stádiumban már csak 10%.
Úttörő tesztek más rákok esetében
Nemcsak a vastagbélrák, hanem más, jelenleg alig szűrhető daganatok – például a hasnyálmirigyrák – is profitálhatnak véralapú diagnosztikus vizsgálatokból. Lényeges szempont, hogy a hasnyálmirigyrák a halálozási statisztikák élén áll az Egyesült Államokban is, mert csak késői stádiumban, gyakran panaszok jelentkezésekor ismerik fel.
Ajay Goel kutatócsoportja egy új, egyelőre névtelen vértesztet fejleszt, amely mikroRNS-molekulákat és speciális fehérjéket (például CA-19) keres a vérben. A közel 1 000 fős vizsgálatban a teszt a korai és előrehaladott hasnyálmirigyrákokat 88-97%-os pontossággal mutatta ki, a hamis pozitív eredmények aránya 5-10% között volt. A kutatók szerint évi egy teszt elegendő lehet, de magasabb kockázat esetén – például családi halmozódásnál – félévente is indokolt lehet.
Multirák-tesztek: egyszerre több daganatot szűrnek
A kutatók azon dolgoznak, hogy egyetlen vérvétellel akár többféle rákot is azonosíthassanak. Az úgynevezett többdaganatos (multicancer detection, MCD) tesztek különböző rákspecifikus anyagokat, például tumorsejtek DNS-ét keresik a vérben, sőt, egyes vizsgálatok vizelettel vagy más mintákkal is dolgoznak. Ilyen például a Galleri nevű MCD-teszt is, amely jelenleg kb. 350 ezer forintért (950 USD) érhető el.
Ezek a vizsgálatok ugyan megkönnyíthetik a szűrést és csökkenthetik a vizsgálatok számát, de jelenleg még fejlesztés alatt állnak, és hatékonyságuk, valamint klinikai alkalmazási útmutatójuk nem minden esetben kiforrott. Az álpozitív leletek miatt további tisztázó vizsgálatokra – akár invazív beavatkozásokra – is szükség lehet, ráadásul nem minden korán felfedezett daganatra létezik hatékony terápiás megoldás. Emiatt ezek a tesztek bizonytalanságot is kelthetnek a páciensekben.
Merre tovább? Közeli áttörések várhatók
A fentiek tükrében úgy tűnik, hogy az elkövetkező években néhány véralapú rákdiagnosztikai teszt már tömegesen elérhető lehet. Goel kutatócsoportja például most éppen azt vizsgálja, hogy a hasnyálmirigyrák korai szűrését nagy számú, magas kockázatú embernél is el lehet-e végezni. Ha a kutatások eredményesek lesznek, két-négy éven belül piacra dobhatják a tesztet.
Mindeközben a Shield példája is azt mutatja, hogy a véralapú szűrés a jövő kulcsa lehet – nemcsak a vastagbél-, hanem a mell-, tüdő-, prosztata- és más daganatok esetében is. Gormly évek óta tünetmentesnek mondhatja magát, és bízik abban, hogy története másokat is bátorít arra, hogy ne halogassák a szűrővizsgálatokat.
