Bőrből petesejt: így működik
A kutatók egy már meglévő petesejtből eltávolították a sejtmagot, majd ezt egy emberi bőrsejtből származó új sejtmaggal cserélték ki. Ezután egy elektromos impulzussal és az ún. roskovitin nevű szerrel stimulálták a sejtet, hogy elveszítse kromoszómáinak felét, ahogy az a természetes petesejteknél is történik. Így biztosították, hogy a sejt készen álljon a megtermékenyítésre.
A folyamat összesen 82 petesejtet eredményezett, amelyeket ezután in vitro megtermékenyítéssel (IVF) egyesítettek spermiumokkal. A módszer azonban messze nem tökéletes: mindössze a sejtek körülbelül 9%-a érte el a blasztociszta, vagyis az embriófejlődés későbbi szakaszát. A többi esetben csupán néhány sejtosztódásig jutottak, majd megállt a fejlődés.
Akadályok és lehetőségek
A fejlesztés legfőbb akadálya két probléma: egyrészt úgy tűnik, hogy kromoszóma-rendellenességek akadályozzák a sejtek további osztódását; másrészt a bőrsejtből származó gének nem minden esetben „felejtik el”, hogy eredetileg bőrsejtként működtek, így nem programozódtak át teljesen embrionális szerepre. Emiatt a kísérletben létrehozott embriók többsége nem volt alkalmas további fejlődésre, és egyetlen sejtet sem ültettek be.
Ezért a technika jelenleg túl kockázatos és hatékonytalan a valódi meddőségi kezelésekhez. A kutatók szerint további fejlesztések szükségesek ahhoz, hogy a természetes folyamat során történő kromoszómaszám-csökkenést és -párosítást laboratóriumi körülmények között is tökéletesen utánozni lehessen.
Etikai kihívások és a jövő lehetőségei
A lehetséges felhasználás azonban komoly etikai kérdéseket vet fel. Elméletileg akár hírességek tudta nélkül is megszerezhetné valaki a bőrsejtjeiket, és azokból petesejtet, majd embriót hozhatna létre – még ha ez most csak elméleti lehetőség is. Ugyanakkor figyelemre méltó, hogy a módszer reményt adhat azok számára, akiknek nincs saját petesejtjük, vagy akár azonos nemű pároknak is lehetővé tenné a genetikai rokonságot.
Más kutatólaborok közben alternatív módszerekkel próbálkoznak: egyesek felnőtt sejteket alakítanak vissza őssejtekké, majd ezekből nevelnek petesejteket. Ezek az eljárások egereknél már biztató eredményt hoztak, de embereknél a fejlődés még lassú.
Összességében a tudomány egy merész és ígéretes határt feszeget, de a forradalmi meddőségi kezeléshez még biztonságosabb és megbízhatóbb eljárásokra van szükség.
