
A kvantumszámítógépek jelentette veszély
Minden jelentősebb blokklánc azon az elven alapul, hogy a tranzakciókat csak az tudja végrehajtani, aki birtokolja az adott számlához tartozó privát kulcsot. Ez az a „jelszó”, ami nélkül senki nem férhet hozzá a számlán lévő pénzhez. A nyilvános kulcs a privát kulcsból matematikai úton származtatható, és ebből generálódik a pénztárca címe is. A jelenlegi kriptográfia lényege, hogy a privát kulcs visszafejthetetlen legyen a nyilvános alapján – hacsak nincs kéznél egy kellően erős kvantumszámítógép.
A gond ott kezdődik, ha valakinek a nyilvános kulcsa kikerül a hálózatra: onnantól kezdve elméletben egy szupererős gép képes lehet visszafejteni a privát kulcsot, és leemelni a számláról a teljes összeget. Fontos megjegyezni, hogy önmagában a pénzeszközök számlán tartása nem jelent kockázatot, viszont minden egyes tranzakcióval növekszik a kvantumtámadás veszélye.
Az XRP védettsége és különleges funkciói
Az XRP Ledgeren nemrég futtatott audit szerint jelenleg körülbelül 300 000 olyan XRP-fiók létezik, amely még sosem kezdeményezett kifizetést – vagyis csak fogadott pénzt, de még nem küldött. Ezeknek a pénztárcáknak a nyilvános kulcsa sosem exponálódott, így gyakorlatilag kvantumbiztosak.
Ugyanakkor találhatók inaktív „bálnák” is, akik korábban már tranzaktáltak a hálózaton, így az ő kulcsaik már évek óta elérhetők. Két ilyen számlát azonosítottak, ezek összesen 21 millió XRP-t birtokolnak, ami mindössze a teljes, forgalomban lévő XRP-készlet 0,03%-a – ez elenyésző arány a bitcoinhoz képest.
Az XRP egyik kiemelkedő tulajdonsága a beépített kulcsforgatási lehetőség: a hozzáférési kulcs bármikor lecserélhető, miközben az összeg érintetlen marad, és nem kell ténylegesen pénzt mozgatni. Így egy elavult kulccsal többé nem lehet hozzáférni a fiókhoz, miközben az eszközök biztonságban maradnak.
Szintén érdemes megemlíteni az XRP időzáras letéti funkcióját, amely lehetővé teszi, hogy a pénz csak egy adott időpont után legyen hozzáférhető. Itt a kriptográfia helyett maga a logika védi a vagyont, ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a letétet kezelő számla mégis ki lehet téve a kvantumtámadás veszélyének, ha annak tulajdonosa tétlen.
Miért sebezhetőbb a bitcoin?
A bitcoin esetében a helyzet lényegesen rosszabb. Számos korai bitcoin-pénztárca, köztük Satoshi Nakamoto 1 millió BTC-je, olyan módon jött létre, hogy a nyilvános kulcsot közvetlenül megjelenítette a hálózat. Ezeket a címeket még soha nem mozdították meg; szakértői becslések szerint összesen 6,9 millió bitcoin (a teljes készlet csaknem 35%-a) veszélyben van, ha megvalósulna egy kvantumtámadás.
A bitcoin-tulajdonosok számára az egyetlen védekezési lehetőség, ha áthelyezik vagyonukat egy teljesen új, eddig sosem látott címre. Ugyanakkor amikor mozgás történik, az előző cím nyilvános kulcsa körülbelül 10 percig jelen van a várakozó tranzakciók listájában. Ezalatt egy kellően erős kvantumszámítógépnek elméletileg módja lehet visszafejteni a privát kulcsot és ellopni a vagyont – még mielőtt a rendszer jóváírná az új címre.
Fontos megemlíteni, hogy a bitcoin fejlesztői jelenleg is dolgoznak kvantumálló megoldásokon, de a hálózat szerkezeti sajátosságai jelenleg nagyban növelik a kockázatot.
