Váratlan találkozás az üstökössel
Az Europa Clipper 2024-ben indult, és várhatóan 2030-ban érkezik a Jupiterhez, ahol összesen 49 közeli elrepülést tervez a Jupiter Európa holdja felett. Fő feladata a hold légkörének és jeges felszínének vizsgálata ultraibolya fényben, azonban váratlan lehetőséget kapott: egyedülálló, Nap felőli perspektívából figyelhette meg a 3I/ATLAS üstököst, amikor a Földről az üstökös éppen a Nap mögött volt, így innen nem lehetett megfigyelni.
Két farok, új nézőpontból
Az UVS műszer most „hátulról”, vagyis az üstökös két csóvája mögül figyelte meg az objektumot, visszatekintve az üstökösmag és a körülötte lévő gázburok irányába – ez teljesen új, eddig nem látott nézőpontot adott. Közben az ESA JUICE űrszondája is rögzítette az üstököst, de klasszikus, a Nappal ellentétes irányból, így a két adatsor együtt teljesebb képet ad a csóvák szerkezetéről.
Gázok, eredet és nagy kérdések
Az UVS oxigént, hidrogént és porhoz köthető jeleket is észlelt, ami megerősíti, hogy az üstökös a Naphoz közeledve intenzív gázkibocsátást produkált. Az ilyen mérésekből kiderül, pontosan milyen anyagok szabadulnak fel a magból, hogyan bomlanak a vízmolekulák hidrogénné és oxigénné. Ezek az adatok segítenek megérteni, honnan érkezett az üstökös, hogyan változtak az anyagai a galaktikus utazás során, és arra is rávilágíthatnak, vajon hasonlítanak-e ezek a folyamatok a Naprendszer születésére.
