A Tejútrendszer részletgazdag térképe
A Gaia küldetése nyomán megszületett minden idők legátfogóbb Tejútrendszer-térképe, amely alapja hónapok, évek, sőt évtizedek tudományos vizsgálatainak. Az adatbázis értéke évtizedekig megmarad, hiszen soha nem volt még ilyen részletes képünk galaxisunkról.
3D utazás a csillagképző régiók között
Az ESA most egy lenyűgöző 3D-s videót is készített, amellyel bejárhatók a Tejútrendszer legismertebb csillagbölcsői – vagyis a csillagokat szülő gáz- és porfelhők. Ezek közül a Gum-köd, az Észak-Amerika-köd, a Kalifornia-köd és az Orion–Eridanus szuperbuborék is feltűnik a virtuális túrán.
A Gum-köd 1 470 fényévre található, eredetileg egy szupernóva-robbanás maradványának tartották, és valóban rejt egy 11 ezer éves szupernóva-maradványt is, a Vela szupernóva nyomait. Jellemzőek rá az üstökösszerű gömbök, melyek valójában új csillagok képződési helyei.
Az Észak-Amerika-köd 2 600 fényévre van, William Herschel fedezte fel 1786-ban. Déli nyúlványa Közép-Amerikára emlékeztet, innen kapta a nevét, és a Cygnus-fal (Cygnus Wall, “hattyúfal”) régió adja a legjellegzetesebb alakját. Távolságát sokáig nem ismerték pontosan, amíg a Gaia meg nem mérte több száz csillagán keresztül.
A Kalifornia-köd 1 000 fényévre fénylik, nevét partvonalára emlékeztető alakjáról kapta. Egy extrém forró, kék O-típusú csillag, a Xi Persei világítja be, amely több mint 30 naptömegű, és 12 000-szer fényesebb, mint a Nap.
Az Orion–Eridanus szuperbuborék 500 fényévre található, és egy kolosszális, 1 200 fényév széles üreg, amelyet 10–20 szupernóva és számos fiatal csillag viharos szele vájt ki. A kutatók úgy vélik, a Nap valaha áthaladt ezen a buborékon, és a mélytengeri üledékekben talált vas-60 izotóp innen származhat.
