Mesterséges napfogyatkozás az űrben
Az Európai Űrügynökség (ESA) most forradalmi megoldással állt elő: az új Proba-3 küldetés két űreszköze mesterien utánozza a napfogyatkozást odafent. Az egyik szonda – elöl repülve, kör alakú homlokzati elemével – leárnyékolja a Nap legfényesebb részét, akárcsak a Hold egy igazi fogyatkozásnál, így árnyékot vet a másik, mögötte mozgó, kamerával felszerelt szondára, amely így elkészítheti a tökéletes felvételeket.
Ez a gépies napfogyatkozás technológiai kihívásnak számít, hiszen a két egységnek 150 méterre, egymástól milliméteres pontossággal kell száguldania az űrben. Ez a trükk különösen fontos lehet a jövőbeni küldetéseknél, például ha működésképtelen műholdakat szeretnének eltávolítani, vagy olyan űrtávcsöveket fejlesztenének, ahol az érzékeny műszerek messze a főtükörtől helyezkednek el. Közben a tudósok soha nem látott képeket készíthetnek a Nap koronájáról.
Űrbéli balett elképesztő sebességgel
A két műhold 2024-ben indult, Földhöz legközelebb 600 km-re (ez 50%-kal távolabb van, mint a Nemzetközi Űrállomás), legtávolabb pedig 60 000 km-re jutnak el; ez már a Holdig vezető út hatodát jelenti. Sebességük hihetetlen: 8700 km/h-tól 127 500 km/h-ig változik, a leglassabb tempójuk is elég lenne ahhoz, hogy New Yorkból Philadelphiába egy perc alatt eljussanak. Mindezt emberi beavatkozás nélkül, automatikusan repülve, a focipályánál hosszabb távon, szinte tökéletesen összehangolva teszik meg.
Ahhoz, hogy a Nap koronáját lefotózzák, órákon át volt szükség erre a precizitásra. A Proba-3 küldetés így azt is vizsgálni tudja, hogyan lök ki a Nap hatalmas plazmacsomókat a világűrbe – ezek közül néhány éppen a Föld felé tart, ilyenkor itthon is láthatjuk a sarki fényt. Bár az északi fény (aurora) gyönyörű, a napviharok komoly gondokat okozhatnak: károsíthatják a műholdakat, vagy a földi technológiát. A Proba-3 remélhetőleg hozzájárul majd ahhoz, hogy időben felismerjük a veszélyt, és megvédjük az érzékeny űreszközöket.
