A Nemzetközi Űrállomás sorsa
Kiemelkedő jelentőségű, hogy idén végre megtört a csend: Dmitrij Bakanov, a Roszkoszmosz új vezetője az Egyesült Államokba utazott, hogy megtekintse a Crew-11 küldetés indulását Floridában, amelyen az orosz Oleg Platonov is részt vett űrhajósként. Bakanov és a NASA ügyvezető igazgatója, Sean Duffy többek között Houstonban is tárgyaltak a Nemzetközi Űrállomás (ISS) jövőjéről. Egyetértettek abban, hogy az űrállomást mindenképpen 2028-ig működtetik, majd megkezdik a dezorbitálás tervének előkészítését 2030-ig.
Duffy hangsúlyozta, hogy a földi politikai feszültségek ellenére az ISS közös üzemeltetése állandó partnerséget jelent, és nem szabad veszni hagyni azokat a kapcsolódási pontokat, amelyeket az űrben sikerült megteremteni. Így megállapítható, hogy – bár hosszú ideje szó van a NASA és a Roszkoszmosz kapcsolatának végéről az ISS lebontása után – valamilyen szintű együttműködés a jövőben is fennmaradhat.
A mosolyoffenzíva és a valós motivációk
Bakanov látogatása egyértelműen a NASA felé irányuló mosolyoffenzívának tekinthető; az orosz hírügynökségek is igyekeztek hangsúlyozni, hogy a Roszkoszmosz baráti viszonyt szeretne helyreállítani. A háttérben azonban összetett politikai motivációk húzódnak meg, amelyek Putyin szándékai nélkül nehezen értelmezhetők. Bakanov, aki az orosz közösségi médiában fiatalos, jóképű és népszerű figurának számít, zökkenőmentesen jutott el a Roszkoszmosz élére: nem érintette a korrupciós botrány, amely miatt elődje, Roman Starovoit távozni kényszerült.
Elterjedt találgatás, hogy a NASA és a Roszkoszmosz közeledése mögött a NASA és a SpaceX között már létrejött ISS-deorbitálási szerződés állhat. Az amerikai űrhivatal egy éve kötött szerződést a SpaceX-szel az űrállomás biztonságos, óceánba juttatására, mert a három orosz Progressz űrhajó nem garantálta a szükséges közegészségügyi biztonságot.
Jelentős, hogy az oroszok most megpróbálják rávenni a NASA-t a Progressz használatának újragondolására – különösen, miután két hónappal ezelőtt Trump és Elon Musk találkozott. Az amerikai kormányzat egyes tagjai szeretnék csökkenteni a túlzott függőséget Musk cégeitől, ami megnyithatja az utat alternatív űrjárművek előtt is.
Mit hoz a jövő: kooperáció vagy szakítás?
Az űrállomás további üzemeltetése, sőt az azt követő időszak is még sok bizonytalanságot rejt. A Crew-11 sikeres indítása ismét rávilágít: jelenleg csak a SpaceX Dragon (Dragon) juttat embert az űrbe az USA-ból, a Boeing Starliner (Starliner) program késik, és várhatóan drágább is marad, mint a Dragon. Így hosszú távon a NASA valószínűleg újra fontolóra veszi a Szojuz (Soyuz) bevonását a személyszállításba, hogy elkerülje a SpaceX-monopóliumot. Ez a tendencia új esélyt adhat az orosz-amerikai űrpartnerségnek – még az ISS utáni korszakban is.
