
A jégóriások mítosza megdőlhet
A jelenlegi elméletek alapján a Naprendszer távoli vidékein lévő Uránusz és Neptunusz extrém alacsony hőmérséklete miatt a magjukban összesűrűsödött jégrétegek uralkodnak. Azonban az új hibrid modell, amely ötvözi az elméleti és a megfigyeléseken alapuló módszerek pontosságát, azt mutatja, hogy a bolygók magja jelentősen eltérhet az általános várakozásoktól. Több lehetséges magmodellt vettek figyelembe, amelyek közül három esetben a kőzet–víz arány sokkal magasabb, mint azt valaha gondolták.
Érdekes mágneses mezők nyomában
Mindegyik elképzelt magban jelen vannak úgynevezett konvektív zónák, ahol tiszta víz ionos állapotban, szélsőséges hőmérséklet és nyomás alatt található, H+ protonokra és OH– ionokra bomolva. Ezek a rétegek okozhatják azt a szokatlan mágneses térszerkezetet, amely miatt a Neptunusznak és az Uránusznak több mint két mágneses pólusa is lehet. Úgy tűnik, Uránusz mágneses mezeje közelebb alakul ki a bolygó középpontjához, mint a Neptunuszé.
Még mindig sok a kérdőjel
A kutatók szerint a bolygók anyagának viselkedése az ilyen extrém viszonyok között még mindig sok ismeretlennel terhes. A modelleket tovább szeretnék pontosítani további vegyületek — például metán és ammónia — figyelembevételével. Egyelőre nem lehet egyértelműen eldönteni, hogy kőóriásnak vagy jégóriásnak nevezhetők-e ezek a bolygók, de egyértelmű, hogy a Voyager–2 által az 1980-as években gyűjtött adatokból származó tudás nagyon hiányos.
Új űrmissziók hozhatnak választ
Szakértők szerint eljött az idő dedikált űrmissziók indítására a Neptunuszhoz és az Uránuszhoz, hogy végre kiderüljön, valójában miből is épülnek fel ezek a különleges bolygók. Az új modell segíthet értelmezni a jövőben beérkező friss adatokat, és igazán közel vihet ahhoz, hogy pontos képet kapjunk a Naprendszer legkülönösebb planétáiról.
