Az univerzum titkai: miért lett félsiker a gigászi űrfelmérés?

Hatalmas adathalmaz, egyelőre vegyes eredmények

A chilei Victor M. Blanco teleszkóppal hat évig gyűjtötték az adatokat, az égbolt közel egy nyolcadát vizsgálva. A legújabb elemzés négy különböző típusú űrbeli megfigyelést ötvöz: a normál anyag sűrűséghullámait, Ia-típusú szupernóva-robbanásokat, a galaxishalmazok vizsgálatát, valamint a gravitációs lencsézés jelenségét. Az eredmények egyúttal kétszer olyan pontos korlátokat szabnak az univerzum tágulását leíró modelleknek, mint a korábbi kutatások.

Szorongató kérdés: Mi hajtja a tágulást?

Nem egyértelmű, de lehetséges, hogy két vezető kozmológiai elmélet – a standard modell, amelyben a sötétenergia sűrűsége állandó, illetve egy másik, amelyben ez az érték az idő során változik – egyaránt jól illeszkedik a legújabb megfigyelésekhez. Holott a galaxisok csoportosulását egyik modell sem tudja teljes mértékben megmagyarázni.

Sötétenergia: még mindig talány marad

A kutatók szerint a sötétenergia az univerzum teljes energiatartalmának mintegy 70%-át teheti ki, ám valódi természetéről továbbra is keveset tudunk. A mostani felmérés összevetése más eredményekkel arra utal, hogy bár a standard modell nem bizonyul tévesnek, korántsem ad kielégítő magyarázatot minden űrbeli szerkezet kialakulására.

Megvalósult álom – de a rejtély nem oldódott meg

Az adatelemzés összhangban áll a sötétenergia létezésének eddigi bizonyítékaival, miközben szorosabbra vonja a lehetséges magyarázatok határait. A szakemberek azonban elismerik: bár a standard modell jól működik, a galaxisok halmozódási mintázata még mindig eltér az elmélettől. Egyúttal a kutatók remélik, hogy a következő években, a Chilében működő Rubin-teleszkóp segítségével újabb áttörések születnek a sötétenergia titkainak feltárásában.

2025, adminboss, www.livescience.com alapján