Az univerzum rejtelmei, a kemény hobbi izgalmai

Érdemes kiemelni, hogy a legújabb tudományos kutatások egészen meghökkentő kérdéseket vetnek fel. A világ jelenleg ismert legősibb emberi maradványait például Görögországban, 1960-ban fedezték fel, korukat legalább 286 000 évre becsülik. Eközben az orvostudományban is új eredmények születnek: a krónikus fájdalommal élő betegek többsége új, reményt keltő kezelésekről számol be. Mérnökök is komoly fejlesztésekbe vágtak: egy új napelem-technológiát prototípusoztak, amely a fák ágainak szerkezetéből inspirálódva akár a lombkoronába is integrálható, miközben átengedi a fényt az alatta növő növényzet számára.

A Jupiter sötét titkai

Egy friss elmélet szerint a Jupiterhez hasonló gázóriások magjukban sötét anyag részecskéket halmozhatnak fel, amelyek idővel apró fekete lyukká roppanhatnak össze. Ez a fekete lyuk aztán felemésztheti a bolygó egész középpontját, később pedig akár az egész bolygót is elnyelheti. Mindazonáltal ehhez olyan szupernehéz, nem önmegsemmisítő sötét anyag szükséges, amelynek létezése egyelőre vitatott. A kutatók szerint exobolygó-megfigyelések is közelebb vihetnek a sötét anyag titkainak megfejtéséhez, főleg a Tejútrendszer sötét anyagban gazdag régióiban.

Amikor Einstein már kevés

Az általános relativitáselmélet kiválóan leírja a gravitációt és az űr fizikáját – egészen addig, amíg vissza nem tekintünk a nagy bumm előtti időkre. Ezen a ponton a matematika összeomlik, s eljutunk a szingularitásnak nevezett ponthoz, ahol megszűnik a fizikai törvények érvényessége, és minden mérhető mennyiség végtelenné válik. Ez a jelenség nemcsak a nagy bummnál, hanem fekete lyukakban, extrém gravitációs körülmények között is jelentkezik.

Egy kozmológusokból álló kutatócsoport most vadonatúj numerikus módszerekkel próbál túllépni ezeken a korlátokon, hogy megértsék, mi történhetett akár a nagy bumm előtt is. Ehhez szuperszámítógépekre és bonyolult algoritmusokra van szükség, de a cél nem kevesebb, mint a multiverzum-elméletek és az ős-téridő természetének feltárása. Eugene Lim, a King’s College London kutatója szerint az úgynevezett pattogó univerzumok modelljei különösen ígéretesek.

A fáradságos szórakozás boldogabbá tesz

A Torontói Egyetem friss kutatása szerint a kemény munkát igénylő szabadidős tevékenységek, például egy 16 kilométeres futóverseny vagy a sudoku, sokkal jelentőségteljesebbnek tűnnek számunkra, mint az energiaigény nélküli hobbik, mint például internetes videók nézegetése. Összességében elmondható, hogy a nehezebb hobbik – akár az elképesztően nehéz videojátékok, mint az Elden Gyűrű (Elden Ring) – nagyobb megelégedettséggel töltenek el, még akkor is, ha közben verejték csorog a homlokunkon.

2025, adminboss, phys.org alapján

Share on Social Media