
A titokzatos csillagászati „pont”
A Punctum az aktív NGC 4945 galaxisban található, amely mindössze 11 millió fényévre van tőlünk, éppen a Lokális Csoport határain kívül. Ennek ellenére a tárgyat sem az optikai, sem a röntgentartományban nem látni, csak a milliméteres rádióhullámok világában vehető észre, ami csak tovább növeli a rejtélyt. Polarizált milliméteres sugárzása alapján arra lehet következtetni, hogy rendkívül rendezett mágneses tér veszi körül. Az ilyen erős polarizáció tipikusan olyan kompakt tárgyakra jellemző, ahol nincsenek nagy kiterjedésű, kaotikus mágneses mezők, amelyek elmossák a polarizációt.
Mi lehet a Punctum?
A megfigyelésekből kiderült, hogy fényessége stabil maradt 2023 során, nem hasonlít kitörésekre vagy múló jelenségekre. A milliméteres hullámhossz tipikusan hideg objektumokból – például fiatal planetáris korongokból vagy csillagközi molekulafelhőkből – érkezik. Azonban kvazárok és pulzárok is képesek ilyen hullámhosszon szinkrotronsugárzásra, ahol nagy energiájú részecskék forognak mágneses mezőkben.
A kutatók szerint elképzelhető forrás lehet egy magnetár is, ami egy nagyon erős mágneses mezővel rendelkező pulzár. Ennek ellenére nem lehet teljes biztonsággal ezt kijelenteni, mert a magnetárok és más ismert pulzárok jellemzően jóval halványabbak ebben a tartományban. A szupernóva-maradványok – például a Rák-köd – ugyan fényesek, de nagyon nagyok: például a Rák-köd kb. 11 fényév átmérőjű, miközben a Punctum egyértelműen kisebb, kompakt objektum.
Példátlan jelenség: új kategória születik?
Jelenleg úgy tűnik, hogy a Punctum teljesen kilóg a sorból: egyik ismert csillagászati kategóriába sem illik, és eddig semmi hasonlót nem írtak még le milliméteres hullámhosszon végzett megfigyelésekben. Ez talán csak az ALMA érzékenységének és nagy felbontásának köszönhető, vagy elképzelhető, hogy csupán egy szélsőséges példája valamelyik ismert objektumnak, például egy szokatlan környezetben lévő magnetárnak, de erre egyelőre nincs meggyőző bizonyíték.
Érdekesség, hogy a Punctum mintegy százszor halványabb, mint az NGC 4945 galaxismagja, amelyet egy szupermasszív fekete lyuk lát el energiával, de még így is kiemelkedően fényes a saját kategóriájában.
Mit hozhatnak a további kutatások?
Az ALMA további vizsgálatai segíthetnek eldönteni, miféle objektum lehet valójában a Punctum. Maga a felfedezés is csak véletlenül történt, amikor a galaxis fényes magját tanulmányozták. A jövőbeli célzott megfigyelések még pontosabb képet adhatnak, főleg ha sikerül a zajszintet csökkenteni, és több hullámhosszon is vizsgálni az objektumot.
Jelentős áttörést hozhat a James Webb űrteleszkóp is: ha sikerül az infravörös tartományban is megtalálni a Punctum párját, akkor végre kiderülhet, hogy a sugárzása tisztán szinkrotronsugárzásból áll-e, vagy a környező por is közrejátszik, esetleg egyedi emissziós vonalak is feltűnnek.
Még sok a kérdőjel – folytatódik a rejtély
Jelenleg csak találgatni lehet a Punctum valódi természetét illetően. Egy azonban biztos: olyan csillagászati rejtélyről van szó, amilyen eddig még nem akadt a tudomány történetében. Nem lehet kizárni, hogy egy teljesen új csillagászati kategória első példányát találták meg – vagy csak egy szokatlan, de már ismert objektummal van dolgunk. Egy azonban biztos, hogy a milliméteres égbolt továbbra is tartogat meglepetéseket.