Jogi súly: inkább csak papíron létezik
Bár az efféle, explicit tiltások per esetén némi előnyt adhatnak a stúdióknak – hiszen a bírák és esküdtek nem szeretik, ha valaki szándékosan áthág egy jól látható figyelmeztetést –, valójában csak minimálisan nehezítik meg az MI-fejlesztők dolgát. Ha perre kerül sor, mindig az a fél van előnyben, akinek bizonyítékai vannak arra, hogy direkt szembementek a figyelmeztetéssel. Ám ettől függetlenül a megoldás kulcsa nem ez.
A bizonyítás komoly akadályai
Az igazi nehézséget az jelenti, hogy szinte lehetetlen bizonyítani, valóban a Universal jogvédett tartalmával tréningezték az MI-t, vagy csak valamilyen hasonló, köztulajdonban lévő képpel. Hiába hasonlít az MI által létrehozott Shrek (Shrek) nagyon a meseszereplőre, önmagában egy zöld óriás képéről nem lehet bíróságon bebizonyítani, hogy a gép biztosan az eredeti filmet ismerte. Ráadásul a stúdiók maguk is elárasztják a piacot előzetesekkel, plakátokkal, promóciós anyagokkal, amelyek szabadon hozzáférhetők, így könnyedén azokat is felhasználhatja bármelyik fejlesztő.
A fair use kérdése és mi várható
Az egész ügy hátterében ráadásul az is húzódik, hogy még mindig nem világos, a szerzői joggal védett anyagok MI-oktatási célú felhasználása egyáltalán számít-e jogsértésnek az úgynevezett szabad felhasználás (fair use) szabálya szerint. Egy amerikai bíró például azt mondta, hogy könyvek lekaparása MI betanításához belefér a jogszabályokba, de ettől még messze nem egyértelmű a helyzet. Mindenesetre óriási perekre lehet számítani a témában, különösen, ha egy új kormány próbálja majd politikailag is befolyásolni az ítéleteket. Az ilyen figyelmeztető táblák tényleges ereje azonban továbbra is kérdéses marad.
