
Az ultrafeldolgozott élelmiszerek inváziója
A The Lancet szaklapban megjelent három tanulmányból álló sorozat világít rá arra, hogyan alakítják át az UPF-ek a globális táplálkozási szokásokat. Ezek az élelmiszerek rendszerint olcsó alapanyagokból, mint például hidrogénezett olajokból, fehérjeizolátumokból vagy glükóz-fruktózszirupból készülnek, kozmetikai adalékokkal (például színezékekkel, mesterséges édesítőszerekkel, emulgeátorokkal) kiegészítve. Az ipar célja, hogy ezekkel a termékekkel helyettesítsék a friss ételeket és hagyományos fogásokat – minél nagyobb profit érdekében.
A fejlemények minden várakozást felülmúltak: az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban már húsz éve az étrend több mint fele ultrafeldolgozott élelmiszerekből származik, de Spanyolországban is megtriplázódott (11%-ról 32%-ra), Kínában 4%-ról 10%-ra, Mexikóban és Brazíliában pedig 10%-ról 23%-ra nőtt az arány az elmúlt évtizedekben.
Bizonyított veszélyek az egészségre
Fontos megjegyezni, hogy a tudományos bizonyítékok meggyőzőek: az ultrafeldolgozott élelmiszerek fogyasztásának növekedése egyértelműen összefüggésbe hozható az elhízással, a 2-es típusú cukorbetegséggel, a szív- és érrendszeri betegségekkel, depresszióval és a korai halálozással. Egy átfogó elemzés 104 hosszú távú tanulmányból 92-ben talált legalább egy krónikus betegségre kockázatemelkedést magas UPF-fogyasztás esetén.
Az UPF-alapú étrend túlzott energiabevitellel, rossz tápanyag-összetétellel (túl sok cukor, káros zsírok, kevés rost és fehérje), valamint ártalmas adalékanyagoknak való kitettséggel jár. A kérdés azonban korántsem ilyen egyszerű: bár a tudósok vitáznak az UPF pontos definíciójáról, valamennyiük szerint már most is elengedhetetlen, hogy a közegészségügyi beavatkozások ne várjanak további vizsgálatokra.
Mi hajtja az UPF-vihar növekedését?
Az ultrafeldolgozott élelmiszerek térhódításának legfőbb mozgatórugói nem az egyéni döntések, hanem a globális élelmiszeripari óriások. Ezek a vállalatok elképesztő marketingköltségekkel, politikai lobbival, hatalmas erőbedobással támogatják UPF-termékeik terjedését – egy 2100 milliárd HUF-nál is nagyobb, 1900 milliárd USD értékű világpiaci szegmens érdekében.
Ezek a cégek rendszeresen blokkolják a szabályozásokat, befolyásolják a tudományos vitákat, civil szervezeteket támogatnak, kampányokba és pereskedésbe bocsátkozva igyekeznek megakadályozni a fogyasztókat védő szabályok szigorítását. Amíg az ipar ezeket a stratégiákat folytatja, nehéz valódi változást elérni – de a kutatók szerint a közös, globális fellépés megkerülhetetlen.
Miért elégtelen az egyéni felelősség, és mit tehetnek a kormányok?
A szakértők hangsúlyozzák: önmagukban a fogyasztók döntései nem tudják visszafordítani a helyzetet. Csak bátor, összehangolt közpolitikai intézkedésekkel lehet visszaszorítani az UPF-ek gyártását, terjesztését és marketingjét, miközben növelni kell a friss, egészséges ételek hozzáférhetőségét. Erre jó példa Brazília, ahol az iskolai étkeztetés az UPF-ek szinte teljes kizárásával 2026-tól 90%-ban friss vagy minimálisan feldolgozott élelmiszerekből áll majd.
A szakemberek az UPF-re utaló összetevők feltüntetését javasolják az élelmiszercsomagok előlapján, a gyerekeket is célzó reklámok korlátozását, a digitális marketing visszaszorítását, sőt, az UPF-ekre kivetett különadót is, amelyet egészséges alternatívák támogatására lehetne fordítani.
A változás társadalmi és gazdasági vetületei
A jövő kulcsa a helyi élelmiszertermelők támogatásában, a gasztronómiai hagyományok megőrzésében és abban van, hogy az élelmiszeripari profit ne néhány részvényeshez, hanem a közösségekhez áramoljon. Az egyenlő hozzáférés, a nemek közötti esélyegyenlőség, illetve az elfoglalt családok és dolgozók támogatása nélkül a jól szabályozott élelmiszerrendszer (food system) csak álom marad.
Az UPF-ek minden eddiginél jobban uralják a mindennapi étkezést, ideje lépni: határozott szabályozás, közösségi fellépés és mindenki számára elérhető, egészséges alternatívák kellenek. Hosszú távon csak így lehet megfékezni az elhízás, a diabétesz és a mentális betegségek rohamos terjedését, amelyek hátterében ez az új típusú élelmiszer-világ áll.
