Az újonnan felfedezett kínai kráter átírja a Föld közelmúltját

Az eddigi legnagyobb fiatal kráter

A Jinlin-kráter átmérője eléri a 900 métert, ezzel jóval meghaladja az eddigi rekorder Macha-krátert Oroszországban, amely csupán 300 méteres. Mérések szerint a Jinlin-kráter a holocén korai–középső időszakában, azaz az utolsó jégkorszak befejeződése (körülbelül 11 700 éve) után keletkezett. Ez azt jelenti, hogy a Földet jóval több jelentős meteoritbecsapódás érte ebben az időszakban, mint eddig gondoltuk.

A becsapódó objektum és a kivételes megőrzöttség

A kutatók szerint a krátert biztosan meteorit hozta létre, nem pedig üstökös, mert annak sokkal nagyobb, legalább 10 kilométer széles krátert kellett volna létrehoznia. Egyelőre nem tudni, vasból vagy kőből állt-e a meteorit, ezt további vizsgálatok tisztázhatják. Meglepő, hogy a kráter alig sérült az erős monszunok, a nagy esőzések és a páradús éghajlat ellenére. A gránitrétegekben a kutatók olyan kvarcszemcsékkel találkoztak, amelyeken csak becsapódás okozta mikroszerkezetek, úgynevezett síkbeli deformációs jegyek láthatók – ezek csak extrém, 10–35 gigapascalos nyomáson keletkeznek, ilyen nyomást semmilyen földi folyamat nem képes előidézni.

Tisztább kép a földi becsapódásokról

A világ szinte minden pontján nagyjából azonos az esélye a meteoritbecsapódásnak, de a legtöbb ilyen kráter nyomtalanul eltűnik az éghajlat, a kőzettípus és az erózió miatt. A Jinlin-kráter megmaradása ezért rendkívül értékes betekintést ad abba, milyen becsapódások alakították a közelmúlt földrajzát. Az ilyen leletek hozzájárulnak ahhoz, hogy jobban megértsük a kis égitestek múltbeli és jövőbeli hatásait.

2025, adrienne, www.sciencedaily.com alapján