
Már nemcsak az adatok, az élet is tét
A támadók már odáig jutottak, hogy az áldozatok magánéletét is célba veszik: megfigyelik, hol élnek a vezetők, hová járnak gyermekeik iskolába, sőt, akár telefonon vagy online is zaklatják őket. Gyakran úgy fenyegetnek, hogy nem határozzák meg pontosan a támadás helyét vagy idejét, ezzel feszültséget és állandó bizonytalanságot keltenek – hiszen így a családtagok sehol sem érezhetik magukat biztonságban.
Ráadásul egyre gyakoribbak az ismételt támadások
A felmérésben résztvevők 78%-a került az elmúlt évben zsarolóvírus-támadás célpontjává, igaz, ez kevéssel kevesebb, mint a tavalyi 83%. Az esetek 56%-ában sikeres fertőzés történt, és az áldozatok 73%-át többször is támadás érte, minden harmadik céget legalább háromszor.
Hosszabb és fájdalmasabb a helyreállás
Egy év alatt csökkent azok száma, akik egy napon belül talpra álltak (23% az előző évi 39%-hoz képest), míg nőtt azoké, akiknek több hétig vagy akár egy hónapig tartott a visszaállás. Ez gyakran annak köszönhető, hogy a támadók súlyosan megrongálják a rendszert, így azt csak teljes újratelepítéssel vagy a biztonsági mentésekből lehet helyreállítani.
A váltságdíj sem garancia semmire
Hiába fizet valaki, a megzsarolt cégek 15%-a nem kapott működő visszafejtő kulcsot, és további 3%-nál a megszerzett adatokat is kiszivárogtatták. A zsarolók sokszor azzal hitegetik áldozataikat, hogy törlik az információkat, de valójában inkább továbbértékesítik őket – hiszen minden adat extra bevétel a számukra.
A MI-alapú támadások növekvő hatékonyságával és a fizikai fenyegetések terjedésével várhatóan egyre súlyosabb lesz ez a kiberveszély. A bűnözők minden eszközt bevetnek, hogy rákényszerítsék az áldozatokat a fizetésre.