Hamisítás, felismerhető arccal
A feltöltők mostantól egy külön tartalomfelderítő fülön keresztül ellenőrizhetik, hogy feltűnik-e hangjuk vagy arcuk engedély nélkül bármelyik feltöltött videóban. A rendszer működése a megszokott Content ID-hoz hasonló, de itt kifejezetten a biometriára – hangra és arcképre – összpontosít. Ha a rendszer egyezést talál, a készítők háromféle lépést tehetnek: jelenthetik a videót, eltávolítási kérelmet nyújthatnak be adatvédelmi okokra hivatkozva, vagy akár teljes szerzői jogi igényt is benyújthatnak.
Nem elhanyagolható tényező, hogy mindehhez előzetesen be kell küldeni egy hivatalos, fényképes igazolványt és egy rövid videót, így tanulja meg a rendszer a valódi arcképet és hangot. Az automatikus jelzések rendszeresek lesznek, de a YouTube előre jelzi: nem minden manipulált vagy alacsony felbontású deepfake-et képes kiszűrni.
Támadás a digitális álarcok ellen
Egy évvel ezelőtt már a híres személyiségek tesztelhették a prototípust, most a hétköznapi tartalomkészítők is felléphetnek a visszaélések ellen. A YouTube 2023-ban a magánszféra védelme érdekében újította fel szabályzatát, lehetővé téve bárkinek, hogy kérje az arcát vagy hangját utánzó videók eltávolítását. Ezt a védelmet hangszeres előadókra és énekesekre is kiterjesztették.
Mindezek ellenére a nézők ebből a változásból keveset fognak érzékelni, de a háttérben a hamisítványok terjedése visszaszorulhat. A deepfake-botrányok – a hamis Joe Rogan podcast-részletektől a kriptós csalásokig – mindennapossá váltak, a hitelesség soha nem volt ilyen törékeny.
Nő a felelősség és a bizalom
Nem elhanyagolható tényező, hogy a rendszer csak azt ismeri fel hatékonyan, akinek az arca és hangja jól követhető – erősen manipulált tartalmak vagy stílusos effektek esetén hibázhat. Emellett a készítőknek a YouTube adatkezelésében is meg kell bízniuk.
Ebből adódóan ez az eszköz nem tökéletes, de nagy lépés a digitális hitelesség felé. Az MI rohamos fejlődésével, ahol bárkiből műmásolatot lehet varázsolni, legalább megjelent a lehetőség, hogy a valódi készítők maguk szabályozhassák, hol és hogyan jelenik meg az arcképük vagy hangjuk. Ez pedig nemcsak szerzői jogi, hanem személyes értéket is jelent a digitális korban.
