Kihívások a csillagközi üstökös elfogásában
Eddig főleg a Földről indított kémiai rakétákban gondolkodtak, például a NASA vagy az ESA projektjeiben, illetve a már pályán lévő űreszközök irányának módosítását javasolták. Nemrég viszont új terv született: a nemzetközi i4is csoport kutatói egy olyan küldetést dolgoztak ki, amely elveti az azonnali indulást, és helyette egy, 2035-ben induló, közvetett pályán mozgó szondát javasolnak. Ez a terv két fő akadályt vesz alapul: egyrészt a 3I/ATLAS-t túl későn észlelték ahhoz, hogy közvetlenül odarepüljünk, másrészt már 60 km/s-nál is nagyobb sebességgel haladt a Jupiter pályáján belül, mire ráeszméltek a jelentőségére. Még a Nap–Föld L2 pontnál készenlétben várakozó „Comet Interceptor” űrszonda is bajban lett volna, mire a 3I/ATLAS elérhetővé vált.
Oberth-manőver: extrém gyorsaság napközelben
Hibberd, az Optimum Interplanetary Trajectory Software (OITS) fejlesztője, saját szoftverével modellezte, hogyan lehetne elérni a 3I/ATLAS-t. Az OITS korábban is bizonyította hatékonyságát a Solar Oberth-manőverek tervezésében, például az első ismert csillagközi objektum, az ‘Oumuamua elérésének megtervezésében. A Solar Oberth-manőver lényege, hogy a Nap közelében a szonda rakétái maximális gravitációs gyorsítást használhatnak ki, ezáltal hatalmas sebességre tehet szert. Ilyenkor a szonda mintegy „parittyaként” használja a Napot, a legközelebbi ponton történő hajtómű-beindítással. Az így megszerzett energia vagy kilöki a szondát a Naprendszerből, vagy elég gyorssá teszi ahhoz, hogy utolérjen egy csillagközi objektumot.
2035: a következő optimális lehetőség
A számítások alapján a Solar Oberth-manőveres küldetés csak 2035-ben tudna úgy indulni, hogy a Föld, a Jupiter, a Nap és a 3I/ATLAS optimális helyzetben legyen egymáshoz képest. Ebben az esetben a repülési idő 50 év lenne, bár némi rövidítés lehetséges. Különösen fontos, hogy csak ebben az évben minimalizálható az üzemanyagigény, a hajtómű igénybevétele és az út hossza is, így ez a legjobb stratégia a jelenlegi technológiai szinten.
Lépéskényszer és forradalmi tudás
Az ilyen hosszú repülési idő óriási kitartást kívánna az emberiségtől, de cserébe sosem látott tudományos hozadékkal kecsegtet. Az üstökösök és aszteroidák ősi anyagokat hordoznak, amelyekből bolygók születnek: ha sikerülne egy csillagközi vándorra rászállni, bepillantást nyernénk más csillagrendszerek titkaiba anélkül, hogy több száz vagy ezer év alatt oda kellene küldeni szondát. Bár az irányított energiahajtás lehetőségeit is vizsgálják, ilyen fejlett megoldás még évtizedekre van tőlünk. Ez azonban nem az egész történet: a rendelkezésre álló technológiával és a Solar Oberth-manőver használatával most is reális esély van arra, hogy egy napon a saját Naprendszerünkön túli régiókról szerezzünk közvetlen információt.
