Halálos dózis, pusztító következmények
Ashley Romero krónikus fájdalom enyhítésére bevett egy fél Percocet-tablettát, amit a barátja a feketepiacon szerzett be. A tabletta nagy mennyiségű szintetikus fentanilt tartalmazott, amely már néhány sószemnyi adagban is halálos. Ashley perceken belül meghalt, kisfiát és családját maga mögött hagyva. Másnap a párja öngyilkos lett. Mindebből fakadóan két család élete omlott össze egyetlen rossz döntés nyomán. Ashley édesanyja, Andrea Thomas ma az egyik leghangosabb fentanilellenes aktivista, aki felvilágosító programokat szervez, és a kábítószerekhez szükséges vegyi anyagok behozatalának szigorításáért is küzd.
Jön a fentanil elleni oltás
Nem hagyható figyelmen kívül, hogy a fentanil-függők, valamint azok, akik soha nem akartak rabjai lenni a veszélyes szintetikus ópióidnak, most egy új megoldásban reménykedhetnek: hamarosan embereken is elkezdik tesztelni a világ első fentanil elleni vakcináját. A vakcina célja, hogy a szervezet immunrendszere antitesteket termeljen, amelyek semlegesítik és kivonják a vérből a fentanilt, így az nem jut el az agyba: nincs hatás, nincs túladagolásveszély. A három dózisból álló oltássorozat hosszabb védelmet nyújthat, és akár az újabb visszaesést is megelőzheti.
Az elképzelések szerint nemcsak a gyógyulófélben lévők, hanem katonák, rendőrök és mentősök is megkaphatják a vakcinát, akik munkájuk során életveszélyes mennyiséget lélegezhetnek be vagy nyelhetnek le véletlenül. Még a vegyi fegyverként bevetett fentanil ellen is védhet.
Hatalmas áttörés, még mindig sok akadály
Az opioid-járvány továbbra is pusztít, csak 2023-ban közel 80 ezer ember halt meg drogtúladagolásban az Egyesült Államokban. Bár a naloxon (Narcan) már széles körben használatos életmentőként, a teljes gyógyuláshoz a leszokás szintén elengedhetetlen. Ezt nehezíti, hogy a függőknek csak negyede részesül bármilyen kezelésben, a gyógyszeres segítség pedig még ritkább. Sokan attól tartanak, hogy a hosszabb távon alkalmazott gyógyszerek – mint például a metadon vagy a buprenorfin – egyfajta droghelyettesítésként működnek, azonban a legújabb adatok szerint ezek jelentősen növelik a hosszú távú felépülés esélyét.
A leszokás folyamata nagyon nehéz, amelyben kiemelt szerep jut az elvonási tünetek enyhítésének. A metadon és a buprenorfin továbbra is a fő terápiás megoldások, de szinte mindenki visszaesik legalább egyszer, főleg az első hónap során. Ha pedig ilyenkor a volt függő ugyanazt a dózist próbálja bevenni, amelyet a szervezet már nem bír el – ráadásul gyakran fentanillal kevert készítményhez jutnak –, a végzetes túladagolás szinte garantált.
Új irány: a mentális és testi tünetek kezelése
A függőség gyakran nem önmagában jelentkezik, sokaknál mentális betegségek is súlyosbítják a problémát. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy a mentális betegeknél több mint kétszer nagyobb a valószínűsége az illegális szerhasználatnak. A hosszú távú leszokás kulcsa a testi tünetek, például az álmatlanság enyhítése is lehet. Az új reménység a suvorexant nevű, eredetileg altatóként forgalmazott gyógyszer, amely az ébrenlét szabályozásáért felelős agyi receptorokra hat, így segíthet a függőknek átaludni az éjszakát – ezt többközpontú klinikai vizsgálat értékeli. Ha beválik, jelentősen növelheti a gyógyulás esélyét azáltal, hogy csökkenti a vágyat és javítja a közérzetet.
Technológiák: az agyi stimulációtól a kannabiszellenes tablettáig
A terápiás eszközök bővülnek: a Cambridge-i Egyetem kutatói például az úgynevezett mélyagyi stimulációt (DBS) tesztelik alkohol- és drogfüggőkön. Az eljárás során elektródákat ültetnek az agy egy adott részébe, és ezzel próbálják csillapítani a sóvárgást és a kóros motivációt, illetve csökkenteni a kockázatos döntéshozatalt. Bár a DBS már Parkinson-kórban engedélyezett, drogfüggőknél úttörőnek számít.
A kokain- és amfetamin-függőségre mindeddig nem létezett hatékony gyógyszer. Fejlesztés alatt van egy új kokain-vakcina is, amely az immunrendszer ellenanyagait használná ki. Egy másik kutatócsoport olyan molekulát tanulmányoz, amely az agysejtek kapcsolódását alakítja át, ezáltal megszakítva a metamfetamin-függőség pszichés körét, és tartós, akár egy hónapos drogelhagyást eredményezett állatkísérletekben.
A kannabisz-függőség kezelésére kifejlesztettek egy AEF0117 nevű szert, amely a szervezet egyes kannabinoid receptorait blokkolja, csökkentve így a “betépés” élményét. Bár a hatóanyag csökkenteni tudta a kannabisz iránti vágyat, egyelőre nem sikerült elérni az FDA terápiás engedélyéhez megkövetelt teljes absztinenciát.
Új paradigmák, több esély
Ennek fényében borítékolható, hogy az absztinencia helyett egyre inkább a fogyasztás csökkentése, a vágy mérséklése, illetve az életminőség javítása válhat fő céllá. Mindebből fakadóan az MI, a vakcinák és a modern terápiák a szemléletváltás mellett valós alternatívát nyújthatnak a jelenleg elérhető módszerekhez képest. Az igazi áttörés azonban nem kizárólag a laboratóriumok falai között dől el: a társadalom, a családok és a szakemberek nyitottságán, együttműködésén is múlik, hogy ezek az új eszközök hány életet mentenek meg a jövőben.
