
Különösen fontos kiemelni, hogy
Több esetben ezek az első látogatások hosszú évek óta: a kanadai és a brit vezetők legalább nyolc év után először járnak Kínában, miközben az ír miniszterelnök január 5-i útja tizennégy év után volt az első. A Covid–19-pandémia idején Kína zárva tartotta határait, és csak 2023 elején nyitotta meg újra őket.
Óvatos közeledés Pekinghez
Az Economist Intelligence Unit közgazdásza szerint ezek a látogatások inkább szelektív, óvatos nyitást jelentenek, mintsem stratégiai fordulatot Kína felé. A világ országai igyekeznek nyitva tartani a kommunikációs csatornákat Pekinggel, különösen, hogy az Egyesült Államok politikája egyre kiszámíthatatlanabbá vált. Mindez lehetőséget teremt Kínának, hogy magát stabilizáló erőként mutassa be, nemcsak a fejlődő országok, hanem a globális színtér számára is.
Megemlíthető továbbá, hogy
Az állami találkozókra nem csupán politikusok, hanem nagy üzleti delegációk is érkeznek. Londonból például gyógyszeripari óriások is jöttek, hogy együttműködésekben állapodjanak meg. Kanada és Kína megállapodtak abban, hogy a kínai elektromos autókra vonatkozó importvámot 100%-ról 6,1%-ra csökkentik, cserébe pedig a kínaiak mérséklik a kanadai repcemag vámját.
A kínai vezetők számára szintén fontos, hogy külföldön versenyképes körülményeket teremtsenek azoknak a cégeknek, amelyek világszerte terjeszkedni próbálnak, mivel a hazai növekedés lassult. Emellett Kína hangsúlyozza a technológiai önállóságra való törekvést, és a Kommunista Párt nemrég kiadott közleménye szerint a kínai modernizáció új alternatívát ad a világ fejlődő országainak.
Amerikai befolyás és gazdasági háttér
A két legnagyobb gazdaság közötti feszültség azonban továbbra is meghatározó. Bár sok ország látogat el most Pekingbe, ezek közül többen továbbra is Amerikát tartják legfőbb kereskedelmi partnerüknek. Az öt januári látogatót adó országnak összesen 8 710 milliárd dollárnak megfelelő GDP-je van, ami kevesebb, mint fele Kína 18 740 milliárd dolláros nemzeti össztermékének; az USA GDP-je pedig 28 750 milliárd dollár.
Kína 2025 áprilisában elsőként válaszolt Trump szankcióira, ami után egy törékeny kereskedelmi tűzszünet jött létre. Trump várhatóan áprilisban utazik Pekingbe. Egy nemzetközi fórum, az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (Asia-Pacific Economic Cooperation, APEC) idén Kínában lesz – ez újabb lehetőséget adhat a vezetők találkozására, valamint stratégiai egyeztetésekre.
Kettős játszma: stratégiai egyensúlykeresés
A világ vezetőinek egyensúlyozniuk kell: miközben nyitva tartják a Peking felé vezető csatornákat, igyekeznek nem eltávolodni az Egyesült Államoktól sem. Trump a héten 100%-os vámmal fenyegette meg Kanadát, ha tovább erősíti a kínai kapcsolatokat – miközben Emmanuel Macron francia elnök is közvetlenül a látogatása után lépett fel az európai ipar érdekei mellett. Az elemzők szerint ezek a látogatások kockázatkerülő, kiváró politika eredményei; az EU és Kína közötti bizalom változatlanul korlátozott.
