Kék-zöld alga: láthatatlan veszély
A kék-zöld alga (vagy cianobaktérium) mindenhol előfordul tavakban, holtágakban és óceánokban. Optimális táptalaj esetén zöld, nyálkás szőnyeget képezhetnek a víz felszínén. Bár hatékonyan termelnek oxigént, bizonyos fajtáik komoly mérgeket bocsátanak ki, amelyek halakra, háziállatokra, sőt, emberekre is veszélyt jelenthetnek – például májkárosodást vagy idegrendszeri problémákat okozva.
Modern biotechnológia a szolgálatban
Eddig a hagyományos módszerek, mint a mikroszkópos vizsgálat vagy a genetikai szekvenálás, kevéssé voltak megbízhatóak és időigényesek. Az új technika viszont a cianobaktériumok kék színű összetevőinek méretkülönbségeit vizsgálja, így pontosan meg tudja különböztetni a mérgező és az ártalmatlan algafajokat. Ráadásul gyors: akár már a tó vizében, még a „virágzás” előtt kiszűri a veszélyes törzseket, és egyidejűleg a toxint is kimutatja.
Fókuszban a védhető vízminőség
A kutatók hangsúlyozzák, hogy a módszer nagy előrelépést jelent a vízminőség javításában, a természetes vizes élőhelyek védelmében, és segít megalapozott döntéseket hozni a vízhasználatról, a kezelésről vagy a korlátozásokról. A technológia összhangban van az ENSZ célkitűzéseivel is, főként a tiszta vízhez és egészséghez való jog érvényesítésével. Hazai tavainkban is gyakori, hogy az algamérgek meghaladják a WHO ivóvíz-határértékeit, így kulcsfontosságú az időben történő felismerés – ebben kínál most megoldást a birminghamiak fejlesztése.
