Intuitívabb modell, jobb előrejelzés
A Texasi Egyetem (Austin) kutatói új utat mutatnak. Az epimodulációnak nevezett megközelítés nem egyszerűen a fertőzések aktuális trendjéből próbál következtetni, hanem figyelembe veszi, hogyan változik a járvány lefutása, ahogy az immunitás nő, illetve az emberek viselkedése átalakul. A modellek így már időben érzékelik azokat a jeleket, amelyek lassuló terjedésre utalnak. Ezzel a módszerrel a modellezés valós időben képes pontosabb képet adni arról, mikor várható a tetőzés, és milyen mértékű lesz a kórházi igénybevétel.
Tesztelték valódi járványokon is
Az új modellt influenzajárványok és COVID–19 adatokon is kipróbálták. Az epimoduláció a kórházi előrejelzések pontosságát akár 55 százalékkal javította a csúcspontok idején, és az úgynevezett kombinált modellek teljesítményét is jelentősen növelte, anélkül hogy a nem csúcsidőszakok előrejelzései romlottak volna. Ez az eljárás a H5N1-vírus, az Ebola, a majomhimlő vagy akár teljesen új kórokozók hullámszerű terjedésének előrejelzésére is bevethető lehet, hiszen az emberek immunitásának növekedése vagy viselkedésük változása hasonló mintázatokat eredményez.
Az MI végre érti a járványokat
A legtöbb eddigi előrejelző modell még mindig csak az aktuális adatokból vetít, és rendszerint elvéti a fordulópontot, amikor a növekedés lassul, vagy hirtelen csökken. Az epimoduláció révén viszont az MI képes megtanulni a járványok alapvető ritmusát: gyors emelkedés, lassulás, tetőzés, majd ereszkedés – vagyis végre valóban felismeri, hogyan terjednek és halnak el a fertőzések. Ez lehet az egészségügyi rendszerek új titkos fegyvere a jövő járványai idején.
