Változó világ, csökkenő elvárások
Peking 2026-ra a növekedési célt visszafogottabb, 4–4,5% közötti sávba állította, ami három évtizedes mélypontot jelent az ambíciók terén. A döntés azt tükrözi, hogy a kínai vezetés készen akar állni az előre nem látható globális eseményekre, amelyek a közelmúltban egyre komolyabb veszélyt jelentenek. Erre jó példa a felerősödő közel-keleti feszültség, valamint az amerikai–iráni és a venezuelai helyzet: Irán és Venezuela Kína számára kiemelten fontos olajexportőrök. Éppen ezért a legnagyobb kínai olajfinomítóknak megtiltották a dízel és a benzin kivitelét, hogy biztosítsák a hazai energiaellátást. Az amerikai katonai tevékenység a régióban még a tervezett amerikai–kínai csúcstalálkozót is bizonytalanná teszi.
Komoly belső nyomás alatt a gazdaság
A vezetés most először ismerte el nyilvánosan, hogy az amerikai vámok jelentős nyomás alatt tartják a gazdaságot, miközben a hazai vállalkozások is egyre nehezebb helyzetben vannak. A lelassuló fogyasztás és beruházások hátráltatják a növekedést, a helyi önkormányzatok pénzügyi gondjai pedig odáig fajultak, hogy a munkaadók helyenként kénytelenek késve fizetni alkalmazottaik bérét.
Nem sokat javít a helyzeten, hogy a fogyasztói árak tavaly stagnáltak a kitűzött 2%-os inflációs céllal szemben. Bár a GDP-cél csökkent, az idei inflációs és állami költekezési tervek szinte változatlanok maradtak az elmúlt évhez képest.
Fiatalok nehezen találnak munkát
Kína legnagyobb gondja jelenleg a munkanélküliség: a 16–24 évesek körében januárban elérte a 16,3%-ot, miközben országos szinten 2025-ben 5,2% volt. A párt 12 millió új városi munkahelyet ígér, de konkrét megvalósítási tervet nem közöltek.
Az ingatlanpiac és a technológia ellentéte
Noha az ingatlanszektor tovább gyengélkedik, a kormány évről évre csak korlátozott támogatást nyújt az ágazatnak, és állítása szerint az eddigi intézkedések is hatékonynak bizonyultak. Ezzel szemben a technológiai önállóság sokkal nagyobb hangsúlyt kap: a kutatás-fejlesztés támogatására, valamint az innovációs ökoszisztéma javítására további forrásokat csoportosítanak át; a mesterséges intelligencia, a robotika és az elektromosautó-ipar azonban egyelőre csak mérsékelt lendületet adott – az új, gyorsan növekvő ágazatok alig 0,8 százalékponttal járultak hozzá a GDP-hez az utóbbi időben, miközben a hagyományos ingatlanpiac 6 százalékponttal húzta le a gazdaságot.
Egy óvatosabb, hosszú távú pálya
A növekedés fenntartása továbbra is szorosan kötődik az exporthoz – ha a kivitel gyengélkedik, a vezetés újabb hazai ösztönzőkhöz nyúl majd. 2026-ban Kína 1,3 billió jüan (kb. 67 082 milliárd forint) értékben bocsát ki hosszú lejáratú államkötvényt, és 250 milliárd jüant (kb. 12 895 milliárd forint) különít el a fogyasztás ösztönzésére. Ennek ellenére egyértelmű a kormányzati cél: a válságkezelés helyett most inkább a mozgástér megőrzésére törekszenek a következő évekre.
Mindezek ellenére a visszafogott növekedési tervvel Kína még mindig jó úton halad afelé, hogy 2035-re megduplázza gazdasága méretét a 2020-as szinthez képest – ehhez éves átlagban 4,17%-os növekedésre van szükség. Most inkább a biztosra mennek: a szerényebb célokat választják a túlságosan ambiciózus vállalások helyett.
