Mi is a kiégés valójában?
A kiégés lényege, hogy ellentét feszül a dolgozó elvárásai és a munkahelyi valós követelmények között. Ez jelentkezhet túl sok feladatban, homályos elvárásokban, eszközök vagy kellő tudás hiányában. Ennek következtében a belső feszültség nő, míg végül az illető elfárad, elkezd eltávolodni a munkájától, majd meginog az önbizalma, és a teljesítményérzete is csökken. A fiatalabb munkavállalók, a nők és a kisebb tapasztalattal bírók különösen ki vannak téve ennek a veszélynek.
Miért szenved leginkább a Z generáció?
A Z generáció különösen érzékeny a kiégésre, mert nagy részük a COVID–19-járvány alatt vagy közvetlenül utána lépett a munkaerőpiacra. Ebben az időszakban a társas kapcsolatok beszűkültek, a munkavégzés szabályai folyamatosan változtak, a bizonytalanság pedig alapélménnyé vált.
Ezen felül felerősödtek a gazdasági nehézségek, a lakhatási és megélhetési költségek az egekbe szöktek, a jólét ígérete pedig igencsak képlékennyé vált. Ami korábban magától értetődőnek tűnt – hogy egyetemi diploma jól fizető állást jelent –, mára bizonytalanná vált, így a Z generáció sokszor egy jóval kiszámíthatatlanabb világban keres támaszt.
A munkahelyek is változnak: a hibrid munkarendek szétszabdalják a csapatszellemet, az automatizáció elszemélyteleníti a munkát, a vezetők pedig gyakran túl elfoglaltak ahhoz, hogy példát mutassanak vagy fejlődési lehetőségeket biztosítsanak.
Mit tehetünk a kiégés ellen?
Ha úgy érzed, hogy kiégtél, fontos tudni, hogy nem vagy egyedül, és nem vagy túlérzékeny sem. A felépülés egyik kulcsa az emberi kapcsolatok újraépítése – akár egy gyors beszélgetés egy kollégával, akár hetente egy közös kávézás is sokat segíthet.
Érdemes leszámolni azzal a tévhittel, hogy a túlmunka eredményesebb. Tudd meghúzni a határaidat, jelezd az elérhetőséged időkeretét, és legyenek rendszeres pihenőidőid.
A valódi megoldás viszont a munkaadókon múlik. Támogató, átlátható elvárásokat, mentális egészségvédelmet, rendszeres visszajelzést és mentorálást kell biztosítani. Ezért a munkahelyeknek új tanulási környezetet is ki kell alakítaniuk, ahol a kíváncsiság és a fejlődés támogatása magától értetődő.
Következésképpen
A Z generáció magas szintű kiégése rávilágít arra, hogy nem az új munkavállalókkal van a gond, hanem a munkahelyi környezetek reformra szorulnak. Ha ezt felismerjük, a sikeresebb, kiegyensúlyozottabb munkahelyek megteremtése hosszú távon mindannyiunk érdeke.
