
PWM vagy DC? Számít, melyiket használod
A kijelzők fényerejét ma két fő módszerrel szabályozzák: ezek közül a Pulse Width Modulation (PWM) villogást idéz elő azzal, hogy a fénykibocsátó diódákat szakaszosan kapcsolja ki és be, míg a DC dimming az áram erősségének szabályozásával biztosít folyamatos világítást. A legtöbben nem érzékelik tudatosan a PWM alacsony frekvenciájú villogását, mégis gyakran vezet fejfájáshoz, szemfáradtsághoz vagy akár hányingerhez, különösen alacsony fényerőnél. Azok, akik migrénesek vagy fényérzékenyek, különösen megszenvedik ezt.
A Samsung lemaradt
Más oldalról nézve: a piac komolyan előrelépett már a kijelzők villogásának csökkentésében. Amíg a Samsung a 400 Hz-es PWM-szabályozásnál ragadt, addig például a HONOR X9d már 3840 Hz-es PWM-mel dolgozik, vagyis a villogás szinte teljesen megszűnik. A HONOR 400 Pro, illetve az OPPO és a OnePlus középkategóriás telefonjai jóval magasabb PWM-frekvenciákkal vagy DC-szerű fényerőszabályozással büszkélkedhetnek. Ráadásul több gyártó ad szoftveres lehetőségeket is a villogás csökkentésére, például antivillogás módokat vagy kapcsolható DC dimming funkciókat.
Ezzel szemben az S26 Ultra nem kínál sem DC-szerű fényerőszabályozást, sem a villogás csökkentését célzó szoftveres megoldást, és a PWM értéke sem javult évek óta. Bár tény, hogy a sima Pixel 10 is csak 240 Hz-en fut, és az iPhone 17 vagy a Pixel 10 Pro sem jobb ezen a téren, az óriási piaci befolyással bíró Samsungtól ennél sokkal többet várnánk el.
Miért fontos a kijelzők átláthatósága és hozzáférhetősége?
Bár néhányan úgy gondolják, hogy a PWM okozta villogás iránti érzékenység csak egy szűk csoport problémája, a valóság ennél bonyolultabb. A fényérzékenységben (fotofóbia) szenvedők – például a migrénesek, akik világszerte több mint 1 milliárdan vannak – kifejezetten szenvednek a PWM okozta villogástól, különösen, ha alacsony fényerőn használják az eszközüket. A migrénes rohamokat gyakran idézi elő a villogó képernyő, ezért a magas frekvenciájú PWM vagy a DC-szerű fényerőszabályozás alapvető lenne számukra.
Sokan nincsenek is tisztában vele, hogy a telefonjuk okozza a szemfáradtságot vagy a visszatérő fejfájást, nem pedig önmagában a képernyőidő vagy a kékfény. Érdemes lenne a gyártóknak legalább azt lehetővé tenni, hogy könnyedén utánanézhessünk, pontosan milyen fényerőszabályozási technológiát használ a telefonjuk, illetve elérhetők-e szemkímélő funkciók – jelenleg azonban ezt ritkán tüntetik fel egyértelműen a specifikációk között.
Samsung, ideje szintet lépni
A kijelzők hozzáférhetősége és átláthatósága nem lehet utólagos szempont. Egy átlagos okostelefon kijelzője rengeteg időt tölt a szemünk előtt, és ha az hardveresen vagy szoftveresen képtelen csökkenteni a villogást, akkor az sokaknál közvetlenül egészségügyi problémákat idéz elő. Bár más márkáknál is akadnak ilyen hiányosságok, a Samsungnak, mint a világ legnagyobb androidos okostelefon-gyártójának, magasabb mércét kellene megütnie. Innovatív adatvédelmi kijelzőfunkció ide vagy oda, amíg az alapvető hozzáférhetőségi funkciók hiányoznak, az új S26 Ultra képernyője inkább csalódást kelt.
