Drága holdprojektek és egyre magasabb költségek
A következő SLS-indítás, az Artemis II, 2025 elején négy űrhajóst küld a Hold túloldalára. Ezt pár év múlva az Artemis III követi majd, amelynek célja egy holdi leszállás a déli póluson. Az első, személyzet nélküli tesztrepülést, az Artemis I-et 2022-ben sikeresen végrehajtották.
A mostani ütemtervek szerint a NASA a Boeing vezette fejlesztéssel készíti az Exploration Upper Stage-t (EUS), amely a negyedik repülésen, vagyis az Artemis IV-en debütálna. Ez a felső fokozat négymotoros lenne, nagyobb üzemanyagtartályokkal a jelenlegi, ideiglenes fokozathoz képest, amely még csak egyetlen hajtóműves. A pénzügyi aggodalmak jogosak: az SLS egyetlen indítása legalább 2,5 milliárd dollárba (mai árfolyamon kb. 915 milliárd forintba) kerül, a teljes Artemis-küldetés pedig – az Orionnal és földi rendszerekkel együtt – meghaladja a 4 milliárd dollárt (1,46 ezer milliárd forintot).
Jellemző példa erre, hogy az EUS fejlesztési költsége 962 millió dollárról (353 milliárd forint) 2,8 milliárd dollárra (1,02 ezer milliárd forint) ugrott, és a projekt hat évet csúszott. Az EUS-sal szerelt Block 1B verzió közel 40%-kal jobb teljesítményt nyújtana az első három repülésen használt Block 1 változathoz képest, de fejlesztése a becslések szerint már 5,7 milliárd dollárba (2,09 ezer milliárd forint) kerülhet.
Olcsóbb alternatívák: kompromisszum vagy visszalépés?
A költségcsökkentés jegyében a Képviselőház azt kéri a NASA-tól, hogy vizsgálja meg, hogyan lehetne helyettesíteni a jelenlegi EUS kialakítást: szóba jöhetnek eltérő hajtóművek, más fokozatelrendezések, eltérő infrastruktúra, valamint több együttműködés a piaci vagy nemzetközi partnerekkel, és ezek költség- illetve ütemezési hatásai.
Ettől függetlenül nem minden alternatíva tartja meg az SLS eredeti teherbírását. Például az ULA-féle Centaur V új, nagy energiatartalmú felső fokozat, amely a Vulcan rakétához készült, de kevesebbet tud, mint a fejlesztés alatt álló EUS. A Blue Originnek is van egy használható felső fokozata a New Glenn rakétához, ám az méretbeli eltérései miatt nem lenne könnyen beépíthető az SLS-re.
A cél, hogy az SLS Block 1B képes legyen egyetlen indítással eljuttatni az Orion űrhajót és a Gateway holdi állomás felszerelését is – így a Gateway megvalósítása is kulcsfontosságú. Ha mégis kivonnák az SLS Block 1B-t most, az éves szinten legalább 500 millió dollár (183 milliárd forint) megtakarítást jelenthetne. Ugyanakkor az eredeti Delta IV Heavy felső fokozat gyártása már befejeződött, így erre visszalépni nem lehet.
Kongresszusi huzavona, költségvetési bizonytalanságok
Jelenleg 2,5 milliárd dollárt szánnak az SLS-re a 2026-os pénzügyi évben, ami évi félmilliárddal több, mint amit a Trump-adminisztráció javasolt. Ehhez járulhat még a Block 1B és az EUS fejlesztésének folytatása, miközben a NASA azt is vizsgálja, milyen alternatívákat tudna bevezetni fél éven belül.
Mindezekből arra lehet következtetni, hogy a Kongresszus döntése még bőven változhat, hiszen a szenátusi tervezet konkrét utasítást nem ad az EUS-sal kapcsolatban, de elvárja, hogy a NASA tovább rendelje az SLS és Orion alkatrészeit. Az Artemis IV és V rakéták beszerzésére előirányzott összeg idén több mint 4 milliárd dollár.
A legnagyobb kérdés, hogy sikerül-e őszig elfogadni az új költségvetést. Amennyiben nem történik megegyezés, újabb átmeneti finanszírozási időszak vagy akár kormányzati leállás következhet. A szeptemberi kongresszusi ülésszakban fontos kompromisszumokra lesz szükség ahhoz, hogy az SLS jövője biztosított maradjon – akár egy olcsóbb felső fokozattal, akár az eredeti tervek szerint, de mindenképpen a költségek kordában tartásával.
