Új indulópontok, új fehérjék
Sérülés vagy daganatok esetén a sejteknek gyorsan kell alkalmazkodniuk az alacsony oxigénszinthez. Az új svéd–kanadai vizsgálatban humán őssejtek molekuláris folyamatait elemezték: kiderült, hogy a sejtek ilyenkor megváltoztatják, honnan kezdik olvasni a génjeiket, és ez meghatározza, mennyire hatékonyan állítanak elő bizonyos fehérjéket. Az úgynevezett 5’UTR szekvencia – az mRNS „futópályája” – tulajdonságai döntik el, mennyi fehérje készülhet. Oxigénhiányos környezetben a sejtek ezekből is eltérő változatokat használnak, így képesek kulcsfontosságú fehérjéket (például a PDK1 enzimet) előállítani, amely lehetővé teszi számukra az oxigént nem igénylő anyagcsere-folyamatokra való átállást.
Az epigenetikai kapcsoló
A jelenség mögött az epigenetika áll: a sejtekben kémiai módosítások döntik el, mely gének aktívak. Főszerepet játszik egy H3K4me3 nevű módosítás. A kutatók gyógyszeres beavatkozással képesek voltak befolyásolni ezt a szakaszt, vagyis akár oxigénmentes környezetben is „átkapcsolták” a génindítást. Ezzel bizonyították: az epigenetikai változások nemcsak következményei az oxigénhiánynak, hanem a sejtes alkalmazkodás aktív eszközei.
Új út a rákkutatásban
A felfedezés nemcsak a sejtek túlélési stratégiáját teszi érthetőbbé, hanem a rák elleni harcban is új fejezetet nyithat, hiszen a daganaton belül élő sejtek gyakran küzdenek oxigénhiánnyal. A kutatásban a Karolinska Intézet és a kanadai Queen’s Egyetem (Queen’s University) csapatai vettek részt, hangsúlyozva a nemzetközi együttműködés erejét.
