A páratartalom és a PM2,5 részecskék kapcsolata
A párásítók gyakori használata után sokszor pirosra váltott a levegőminőség-jelző, és az alkalmazás adatai szerint a PM2,5-szint is megugrott. Mindez azért van, mert ezek a mikroszkopikus részecskék, például a por vagy a füst, képesek a levegő nedvességtartalmából vizet felvenni. Amikor emelkedik a páratartalom, ezek a részecskék megduzzadnak, ezért a műszerek egyre több vagy nagyobb részecskét érzékelnek belőlük.
Lényeges hangsúlyozni, hogy a poratka például csak megfelelő páratartalomnál életképes. A poratkák a közepesen meleg és magas páratartalmú környezetet kedvelik, hiszen a levegőből nyernek vizet. Ezek az élőlények ronthatják az allergiás és asztmás panaszokat, ezért fontos a páratartalmat 40–60% között tartani – főként nyáron.
A gázüzemű főzőlapok és sütők növelik a VOC-kat
A VOC-k (illékony szerves vegyületek) gyorsan megugranak, amikor a gáztűzhely vagy a sütő bekapcsol. A főzés során a földgáz égése mellett keletkező vegyületek, például nitrogén-oxidok vagy akár szén-monoxid kerülhetnek a levegőbe. Ezek irritálhatják a tüdőt, súlyosbíthatják az asztmát, és egyes tanulmányok szerint akkor is jelen vannak, ha a gáztűzhely épp ki van kapcsolva.
Gázszivárgás jele lehet a sárgás láng, csökkenő oxigénszint, elpusztult szobanövények, kimerültség vagy bűz a tűzhely körül. Egyes esetekben a rossz illesztés, a korrózió vagy a meglazult csatlakozások állnak a háttérben.
Szén-dioxid és az eltitkolt „alvásgyilkos”
Nem csak a VOC-szint emelkedik főzéskor: a szén-dioxid szintje is hirtelen megnő, különösen hosszú főzések során, és akár 12 óra is kellhet, míg visszaáll a normál szintre. Kandallók, gáztüzelésű berendezések, de akár a nyári erdőtüzek miatti füst is drasztikusan megemelheti a benti szén-dioxid mennyiségét.
Magas szén-dioxid-szint esetén értesítést kaphatsz a telefonodon, hogy nyisd ki az ablakot – és minden bizonnyal jobban is alszol majd. Magas koncentráció esetén nyugtalanság, álmosság, fejfájás és koncentrációzavar jelentkezhet.
A kültéri szennyezők is bejuthatnak
A lombfúvók például nemcsak kint kavarják fel a koszt, hanem a legapróbb részecskéket az ablak vagy az ajtó résein, az épület szivárgásain át is bejuttathatják. A PM2,5 részecskék mérete annyira kicsi, hogy simán átférnek a rosszul záródó szigeteléseknél. Különösen, ha a lombfúvót a szellőzőnyílások közelében használják, a szellőzők beszívják és szétterítik a lakásban a port.
A matrac és az ágynemű sem ártalmatlan
Az új matracok és ágyneműk is hozzájárulhatnak a VOC-terheléshez: sokukból még hónapokig szabadulnak fel vegyületek, például poliuretánhaból, a memóriahabban lévő adalékokból, ragasztókból és lángálló szerekből. Testünk súlya és melege ráadásul növelheti a káros anyagok kipárolgását. Gyerekek ágyában a kemikáliák (ftalátok, UV-szűrők) még súlyosabb problémát jelentenek, hormonális eltérésekhez vezethetnek.
Ennek következtében érdemes az új matracot néhány napig hagyni szellőzni, természetes latexhabot választani, fehér vagy natúr ágyneműt használni, és rendszeresen takarítani, illetve szellőztetni a hálószobában.
Tisztítószerek: láthatatlan ellenség
A takarítás során aeroszolok, illatosított termékek, fertőtlenítő kendők, padlótisztítók is jelentősen növelhetik a VOC-k szintjét – főleg, ha hosszabb, alaposabb tisztításról van szó. Sokan azt gondolnák, a takarítás csak jót tesz, pedig sok szer irritálhatja a tüdőt, különösen asztma vagy allergia esetén.
Lényeges hangsúlyozni, hogy érdemes ablakot nyitni vagy levegőtisztítót használni a takarítás közben, illetve alacsony vagy zéró VOC-tartalmú, illatmentes szereket választani.
A hőmérséklet és a légnyomás hatása
Bár önmagában a hőmérséklet vagy a légnyomás nem jelent közvetlen kockázatot, melegben jóval több káros anyag párolog ki a bútorokból, festékekből, műanyagokból és tisztítószerekből. A poratkák, penészgombák, baktériumok is meleg, párás levegőben érzik magukat a legjobban. Az alacsonyabb beltéri légnyomás pedig alkalmat ad arra, hogy a kinti szennyezők, a radon vagy a füst behatoljon a lakásba a szellőzőkön, repedéseken át.
Főzés: nem mindegy, milyen edényt és olajat használsz
Az elektromos főzőlap kevésbé problémás, de a különféle olajok, főként amelyek alacsony füstpontúak (például szezámolaj), vagy a tapadásmentes (PTFE/Teflon) edények jelentősen megnövelhetik a levegőben lévő káros részecskék mennyiségét – különösen nagy hőnél, sütés és pirítás közben.
Ennek következtében érdemes erős szagelszívót, jól szellőző konyhát kialakítani, és megfelelő légtisztítót is bevetni.
A tiszta levegő titka
A fentiek tükrében a legfontosabb a rendszeres mérés és levegőminőség-ellenőrzés. Ha tudod, mi okozza a szennyeződéseket, célzottan javíthatsz a helyzeten – például korszerűbb szűrőberendezésekkel vagy hatékonyabb szellőztetéssel.
Levegőtisztító használata allergia, kisgyerek vagy háziállat esetén kifejezetten ajánlott, különösen a hálóban, gyerekszobában, nappaliban vagy konyhában. Prioritást érdemes adni azoknak a tereknek, ahol a legtöbbet tartózkodsz, hogy legalább ott mindig tiszta levegőt lélegezz be.
