Mi történik a Nap és a Föld között?
Idén az őszi napéjegyenlőség szeptember 22-én, magyar idő szerint 20:19-kor következik be. Az egész bolygón – bár minimális eltéréssel – ugyanannyi ideig van világos, mint sötét. Az Egyenlítőtől északra eddig nyár és hosszabb nappalok uralkodtak, mostantól viszont beköszönt az ősz, délen pedig a télből tavasz lesz. Ez a nap a fordulópont: az északi félteke eddig a Nap felé volt billenve, innentől viszont a déli veszi át a stafétát, miközben a Föld tengelye pont merőleges a Nap sugaraira.
Mennyi az az egyenlőség?
Noha az „equinox” (napéjegyenlőség) szó azt jelenti: egyenlő éj – valójában a napéjegyenlőség napján sem teljesen egyenlők a nappalok és éjszakák. A napfény a Föld légkörében hajlik, ezért még naplemente után is úgy tűnik, mintha világos lenne. Az Egyenlítőn ilyenkor körülbelül 12 óra 6 percig tart a nappal, 30 fokos szélességnél 12 óra 8 percig, míg hatvan foknál már 12 óra 16 percig. A valódi egyenlőség szinte soha nem jön létre, három-négy perces eltérésekkel kell számolni.
Ősi rítusok és a következő forduló
Érdekesség: ilyenkor a naplemente pontosan nyugaton tűnik el, ilyen csak az őszi és tavaszi napéjegyenlőségkor fordul elő. Már az ősi civilizációk is megfigyelték ezt: a mexikói Csichen Itzában (Chichén Itza) kígyót formázó árnyék vetül a lépcsőkre, Stonehenge-nél az első fénycsík pontosan a főbejárathoz simul. Az északi féltekén egészen december 21-ig, a téli napfordulóig tart az ősz, utána folyamatosan hosszabbodnak a nappalok, míg március 20-án újra egyenlő hosszúságúak lesznek.
