2025. 12. 31., 06:31

Az összetorlódó viharfelhők elszabadítják az özönvizet

Az összetorlódó viharfelhők elszabadítják az özönvizet
Az elmúlt években a klímatudósok egyre nagyobb aggodalommal figyelnek fel egy kevéssé értett, ám jelentős légköri jelenségre: a felhők szokatlan módon összecsapzódnak, és ez a folyamat az eddiginél is hevesebb viharokat, végzetes áradásokat okoz világszerte. A klasszikus elképzelésekkel szemben ezek a felhőcsoportosulások nemcsak szeszélyes égi játékok, hanem szoros összefüggésben állnak a klímaváltozás felerősödő folyamataival.

A felhők új szerepe a klímahatásban

A felhők az alapvető légköri mozgások eredményeként születnek: a nedves levegő felszáll, lehűl, a vízpára kicsapódik, és létrejönnek a jól ismert fehér foltok az égen. Ezzel egy időben a kondenzáció hőt is termel, ami még jobban felpörgeti a viharokat. Azonban a felhők és az őket hajtó folyamatok szabályszerűségei sokáig megfoghatatlanok maradtak a klímamodellek számára, hiszen a modellek a valóságot csak erősen leegyszerűsített formában képesek utánozni. Emiatt a nagyléptékű, valóban extrém csapadékhoz vezető jelenségek magyarázata hiányos maradt.

Lényeges hangsúlyozni, hogy az évszázados elméletek szerint minden Celsius-foknyi melegedés 7 százalékkal növeli a légkör maximális nedvességtartalmát. Ugyanakkor a gyakorlatban a mért csapadék gyakran ennél is jobban megugrik, néha kétszeresére emelkedik, ahogyan az 2025 márciusában, Bahía Blancában történt: az éves csapadékmennyiség fele lezúdult kevesebb mint fél nap alatt, halálos áradásokat okozva.

Miért csapzódnak össze a felhők?

A magyarázat kulcsa a felhők csoportosulásában rejlik. Karoline Muller vezetésével új szemlélet jelent meg: a felhőket nem magukban, hanem környezetükkel összefüggésben, belső és peremi folyamataik alapján kell vizsgálni. Ennek nyomán alakítottak ki egyszerűsített szimulációkat, amelyekben a Földet egy pár száz kilométeres, sekély „dobozként” modellezik, figyelve, hogyan viselkednek a felhők mindenféle külső zavaró tényező – hegyek, a Föld forgása vagy évszakos változás – nélkül. Meglepő fordulatként a felhők spontán csapzódni kezdtek ezekben a modellekben, holott semmi sem indokolta ezt.

A fordulat oka mindenkit meglepett: a légköri sugárzási hűlés játszott főszerepet. Amikor kevés a felhő, a felszín által kisugárzott hő jelentős része a világűrbe távozik, lehűti a levegőt, ami beindítja az áramlást a felhősebb területek felé – ahol viszont egyre melegebb, nedvesebb levegő gyűlik össze, így újabb és nagyobb felhőcsoportok jönnek létre. A felhők környezetében zajló egyéb kisméretű turbulens áramlások – például a felhők szélén kialakuló keveredés, az entrainment – szintén hozzájárulnak a folyamat felpörgéséhez. A felhők így nemcsak hosszabb ideig maradnak fenn, de fokozatosan nagyobb tömbökbe tömörülnek, ami hevesebb, tartósabb viharokat eredményez.

A heves esőzések hátterében

A troposzféra mikrofolyamatai különösen a trópusi térségben vezetnek extrém esőzésekhez, ahol a jövőbeli csapadékeloszlására vonatkozó bizonytalanság a legnagyobb. A felhőcsoportosulás azzal, hogy egy helyre sűríti a meleg, nedves levegőt, közel másfélszeresére növeli a rövid idejű csapadék intenzitását. Az ilyen „tömör” felhők belsejében hulló esőcseppek kevesebbet párolognak útjuk során, így több víz éri el a felszínt.

Ebből kifolyólag nem meglepő, hogy világszerte egyre több a villámárvíz: a pillanatok alatt lezúduló, gigászi mennyiségű eső rendszerint ezekből a tömörülő, szupercellás felhőkből érkezik. Ezt a hatást tovább erősíti az a hőmérsékleti sajátosság, hogy melegebb környezetben a viharfelhők kevesebb havat és jóval több esőt zúdítanak le, ráadásul a nagyobb esőcseppek gyorsabban esnek le, kevesebbet párolognak, még durvább csapadékintenzitást okozva.


Modellek, dilemmák, kilátások

A kutatók most azt keresik, hogyan alakulnak ezen folyamatok a további globális felmelegedés során. Egyes modellek azt mutatják, hogy a jövőben a felhők, valamint a légköri konvekció intenzívebben fognak csapzódni, soha nem látott mennyiségű csapadékkal járó viharokat okozva. Más modellek óvatosabbak és kevesebb intenzív csoportosulást vetítenek előre, ezért továbbra sincs egységes válasz.

Az új generációs, nagyfelbontású, úgynevezett „globális viharmodellek” – amelyek az apró légáramlatoktól egészen a nagy kiterjedésű felhőrendszerekig mindent egyszerre képesek szimulálni – ötvenszer pontosabb képet adnak, viszont hatalmas számítási kapacitást igényelnek. Az egyik kutatásban, amely 2024-ben jelent meg, kimutatták: a trópusi égövben a melegebb levegő ritkábban, de nagyobb, hosszabb életű viharokhoz vezetett – ezek pedig egy nap alatt több csapadékot produkáltak, mint azt az alaptételek előrevetítették.

Mi várható a következő években?

A valós mérési adatok jelentős része továbbra is hiányos, különösen a trópusokon. Ez jelentős bizonytalanságot szül az előrejelzésekben, ami súlyos árral jár: 2025 júniusában például Venezuelában és Kolumbiában a váratlan özönvíz nemcsak épületeket, de emberéleteket is elvitt, miközben a kutatók szinte semmit sem tudtak a vihar kiváltó okairól.

A helyzet javulni látszik: a közeljövőben sorra indulnak nagyléptékű mérési projektek, radaros tengeri kutatóhajók már most is vizsgálják a felhőcsoportosulások szerkezetét. 2029-re két új űrszonda segít majd a Föld felszín közeli szél- és felhőmozgásait globálisan mérni. Lényeges hangsúlyozni, hogy ezek az adatok végre segíthetnek megérteni, miként alakulnak ki a leghevesebb esőzéseket kiváltó felhőcsoportosulások, és valóban felkészültebbé válhatunk az egyre gyakrabban jelentkező klímakatasztrófákra.

2025, adminboss, www.livescience.com alapján

Legfrissebb posztok

MA 21:56

Az óriásbankok is ringbe szállnak az előrejelzési piacokon?

A pénzügyi világban új verseny bontakozik ki: a hagyományos nagybankok – a JPMorgan és a Goldman Sachs – egyre komolyabban fontolgatják, hogy belépnek az úgynevezett előrejelzési piacok területére...

MA 21:46

Az új csodapirula, a Foundayo, felforgatja a fogyókúrapiacot

Az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal (FDA) engedélyezte az Eli Lilly legújabb, GLP-1 típusú, szájon át szedhető gyógyszerét, a Foundayo-t...

MA 21:26

Az űrtoalett áttörése: kényelmi forradalom a Hold felé

🚽 2026 áprilisában négy űrhajós indul útnak a Hold felé az Artemis II-misszió keretében, és magukkal visznek egy olyan űrtoalettet, amely a szó szoros értelmében forradalmasítja az űrutazás komfortját...

MA 20:46

Az extrém időjárás már enyhe melegedésnél is könyörtelenül csap le

🌫 Felmerül a kérdés, hogy mennyire vagyunk biztonságban, ha a globális felmelegedést sikerül mérsékelt szinten tartani...

MA 20:23

Az udvar koronázatlan királya: a Ninja Fireside360 mindent felfűt

A tavaszi esték hűvös leheletére legtöbben gyorsan visszavonulnak a négy fal közé, amikor kint elfogy a meleg...

MA 20:12

Az iráni hekkerek imádnak hencegni, de ritkán ütnek nagyot

Képzeld el, hogy mindenki arról beszél, mennyire menők az iráni hekkerek, miközben a valóság egészen más képet mutat...

MA 20:02

Az okosotthonod végre nem falja fel a sávszélt

Az okos otthoni biztonsági rendszered mostantól sokkal hatékonyabb lehet: a legújabb Matter 1...

MA 19:58

A svéd iskolák visszatérnek a tankönyvekhez: újra hódít a papír

📚 Svédországban egyre inkább háttérbe szorulnak a digitális eszközök a tantermekben: a hagyományos könyvek és a kézírás ismét előtérbe kerülnek...

MA 19:45

A Hershey visszahozza a Reese’s eredeti ízét – végre!

🍫 Évtizedek óta rajonganak érte, de a Reese’s mogyoróvajas csészék (Reese’s Peanut Butter Cups) népszerűsége ellenére az utóbbi időben változtattak a recepten: néhány különleges alkalomra készült terméken, például a kis húsvéti tojásokon, csökkent a valódi csokoládé aránya, olcsóbb összetevőkkel helyettesítve azt...

MA 19:35

Az átlátható DNS, ami nem kémkedik: 1.1.1.1

Nyolc évvel ezelőtt indult útjára az 1.1.1.1 nyilvános DNS-feloldó, amelynek célja nem kevesebb volt, mint a világ leggyorsabb, a magánszférát tiszteletben tartó szolgáltatásának létrehozása...

MA 19:23

Az új Gmail MI‑postaláda tényleg csak a gazdagoké?

Felmerül a kérdés, hogy vajon tényleg mindenkinek szüksége lenne-e a Gmail vadonatúj, MI-alapú postaládájára...

MA 19:12

Az MI nem elveszi a munkánkat, átformálja – az Nvidia-vezér tanácsai

A fehérgalléros dolgozók közül sokan aggódnak, hogy az MI miatt veszélybe kerülhetnek a munkahelyeik...

MA 18:57

Az ügyfélszolgálati MI: jó ötlet vagy csapnivaló élmény?

Az automatizált ügyfélszolgálat egyre több vállalatnál válik normává, ám a felhasználók sokszor frusztráló élményekről számolnak be...

MA 18:45

A leszámolás ideje: Harry herceg hadat üzen a techóriásoknak

Washingtonban mondott beszédében Harry herceg kemény hangot ütött meg a közösségi oldalak működésével kapcsolatban, amikor elismerően szólt két friss, nagy horderejű perről, amelyek főként a gyerekek védelmét érintik...

MA 18:34

Az álmos hajnalban kezdődik a műszak: segít az új gyógyszer?

😴 A korán kezdődő munkanapok milliók mindennapjait keserítik meg, hiszen a hajnalban kezdődő műszak biológiailag kényszerű kompromisszum: az agy ilyenkor még alvásra van programozva, a teljesítmény pedig jelentősen csökken...

MA 18:23

A SpaceX tőzsdére készül? Rakétasebességgel a billiók felé

🚀 Elon Musk újra a figyelem középpontjában: a SpaceX titokban beadta a tőzsdei bevezetéshez szükséges papírokat az Egyesült Államok Értékpapír- és Tőzsdebizottságához...

MA 17:56

Az MI diktál, vége a menedzserek korszakának?

Jack Dorsey, a Block alapítója és vezérigazgatója szerint a vállalatok egy új működési korszak küszöbén állnak, amelyben a középvezetői réteg szerepét nagyrészt a mesterséges intelligencia veheti át...

MA 17:34

A Google újabb kritikus, nulladik napi rést zárt be a Chrome-ban

A Google sürgősséggel adott ki frissítést a Chrome böngészőhöz, miután felfedeztek egy negyedik, ebben az évben aktívan kihasznált nulladik napi hibát...

MA 17:25

Az Apple öt legkeményebb kihívása fél évszázad után

Ez a jelenség jól illusztrálható azzal, hogy az Apple, amely évtizedeken át forradalmasította a technológiai világot és termékeivel új szokásokat teremtett, ma saját történetének egyik legkritikusabb szakaszához érkezett...

MA 17:13

A vízallergia réme: kiütések minden egyes zuhany után

Egy kanadai tinédzser élete teljesen felborult, amikor szinte egyik napról a másikra testét ismeretlen eredetű csalánkiütések lepték el, valahányszor víz érte a bőrét...

MA 17:01

Az intézményi tőke rohamot indít: jön a tokenizáció hulláma

Érdemes megvizsgálni, hogy a tokenizáció, vagyis eszközök blokklánc-alapú nyilvántartása és átruházása miért vált az utóbbi évek egyik legnagyobb kriptós hívószavává...

MA 16:46

A gyerekek sincsenek biztonságban az MI által készített YouTube-videóktól

🚧 A gyerekek elképesztő mennyiségben néznek mesterséges intelligenciával gyártott meséket és videókat a YouTube-on...

MA 16:02

Az MI-ügynökök támadása: védtelen SOC a célkeresztben

🛡 2026 tavaszán a világ legnagyobb kiberbiztonsági konferenciáján futótűzként terjedt egy nyugtalanító felismerés: soha nem volt még ilyen rövid az ablak, amelyen keresztül a védelmezők megállíthatják a támadásokat...

MA 15:57

Az antibiotikum-rezisztens baktériumok Achilles-sarka: áttörés született

💉 Ilyen lehet például, amikor egy szokatlan molekulára bukkanunk egy rettegett ellenség felszínén...

MA 15:45

Az új Fitbit-edző a ciklusodra és az étrendedre is figyel

💪 A Gemini-alapú Fitbit egészségügyi edzője mostantól még több funkcióval segíti a felhasználókat...

MA 15:34

Az Artemis II indulhat, de az időjárás közbeszólhat

A NASA továbbra is április 1-re tervezi az Artemis II küldetés indítását, és jelenleg sem az űrhajóval, sem a csapattal kapcsolatban nincs jelentős technikai probléma...

MA 15:24

A cseh lottómilliárdos, aki befektetéseivel megelőzte a világot

🎰 Csehországot legtöbben a Škoda, a Pilsner Urquell és Václav Havel nevével kötik össze, de most felkerült a listára egy új világmárka is...

MA 15:13

Az óceán urai: így élték túl a tintahalak a tömeges kihalást

🐬 A tintahalak és a tintahalak rokonai, vagyis a szepiák (cuttlefish), a tengerek legelképesztőbb lényei közé tartoznak...

MA 15:02

Az igazi milliárdos történet: Steve Jobs nem az Apple-ből lett szupergazdag

Steve Jobs neve egybeforrt az Apple-lel, az iPhone‑nal, iPaddal és iMaccal, mégis egészen másból származott az a vagyon, amely később milliárdossá tette...