A kelta szivárványcsészék legendája
A szivárványcsészék nevüket részben arról a hiedelemről kapták, hogy a szivárvány végén kincs lapul, részben pedig a lemez ívelt, tálkára emlékeztető formájáról. Ezeket a pénzeket a kelták – rettegett, harcos európai törzsek – verték, akik később még Rómát is feldúlták.
A gundorfi szivárványcsésze érdekességei
Az érem egyik oldalán stilizált szarvasfej látható, a hátoldalán nyakperec (kelta torques), csillag és gömb díszítés. A mindössze 2 grammos (kb. 0,07 uncia) érme valószínűleg nem vett részt tényleges pénzforgalomban, inkább státuszszimbólumként szolgálhatott, tulajdonosa pedig a kelta kereskedelem elitjéhez tartozott.
Kelta kapcsolatok és németországi leletek
Szászországot a kelta területeken kívülre szokás sorolni, így igazi ritkaság, hogy eddig mindössze két hasonló lelet került elő innen. Az utóbbi években több szivárványcsésze is előkerült Németország különböző részeiről: 2021-ben Brandenburgban egy egész kelta éremkincset találtak, 2023-ban Bajorországban pedig egy díszes darabot, amelyet talán egy úton lévő utazó veszített el.
Átírt történelem
Az új lelet igazolja, hogy a kelták és az északi, germán nyelvű népek már jóval a Római Birodalom előtt rendszeresen kereskedtek egymással, Szászország és a környék népei pedig aktív résztvevői voltak ezeknek a kapcsolatoknak.
