Az ősi sír titka: hibrid gyerek Neander-vonásokkal?

Misztikus maradványok a Skhul-barlangban

A Kármel-hegyen található Skhul-barlang ma is jelentős régészeti helyszín, hiszen ide köthető a legkorábbi szervezett emberi temetkezés. Az itt 1928-ban előkerült csontok három gyermek és hét felnőtt maradványai, valamint további tizenhat személyhez köthető csontok voltak. Kezdetben ezeket egy átalakulóban lévő fajként, később hibridként, majd végül egyszerűen anatómiailag modern emberként azonosították.

Koponya – modern emberi agykoponya, neandervölgyi állkapocs

A most vizsgált Skhul I. maradványa egy feltehetően 3–5 év közötti kislánytól származik. A koponya arci középső része és az alap nagy része mára eltűnt, de a fennmaradt darabokat még régen gipsszel egészítették ki a régészek, ami korábban megnehezítette a modern vizsgálatokat. Egy új CT-vizsgálattal sikerült virtuálisan eltávolítani a gipszet, és részletesen megfigyelni a csontokat: az agykoponya modern emberre jellemző tulajdonságokat mutatott, például a koponyaalap oldalán elhelyezkedő csontok merőleges elhelyezkedését. Az állkapocs viszont egyértelműen neandervölgyi jellegű, például hiányzik róla az áll.

Hibrid, vagy csak normális változatosság?

Az egyik francia paleoantropológus szerint egyértelmű, hogy ilyen morfológia nem tartozik a Homo sapiens változatosságába; szerinte a gyerek ténylegesen hibrid lehetett. Más szakértők óvatosabbak: egy londoni kutató szerint bár az állkapocs primitív, a teljes csontanyag mégis főként modern emberi. Hozzáteszi, hogy e leletek összhangban vannak azzal, hogy körülbelül 100 000 éve keveredés, vagyis génáramlás lehetett a két populáció között. Egy wisconsini antropológus viszont csak akkor tartaná biztosnak a hibriditást, ha sikerülne DNS-t kivonni, hiszen az emberi populációk eleve nagyon változatosak.

Mi derül ki a mai emberről?

Az biztos, hogy a modern emberek keveredtek a neandervölgyiekkel: ma élő emberek DNS-ének 1–3%-a neandervölgyi eredetű. Ám magáról a keveredésről és az emberi családfa összetettségéről még mindig sok a nyitott kérdés – akárcsak arról a kislányról, aki 140 000 éve a Skhul-barlang sötétjében örök nyugalomra lelt.

2025, adminboss, www.livescience.com alapján