A Mars ősi korszakai
A Mars és a Föld körülbelül 4,5 milliárd éves, és múltjuk több időszakra osztható. Különösen érdekes a Noachian-kor, 4,1 és 3,7 milliárd évvel ezelőtt, amikor az egész Naprendszert heves meteorbecsapódások érték. Ezt tükrözik a Mars felszínén ma is látható hatalmas becsapódási kráterek, például a Hellas és az Argyre. Ezek akkora méretűek, hogy elnyelnék a Földközi-tenger teljes vízmennyiségét.
Jéghideg vagy trópusi éghajlat?
Nem hagyható figyelmen kívül, hogy a Noachian éghajlata máig vitatott. Két fő forgatókönyv létezik: az egyik szerint a Mars hideg volt, vastag jégrétegekkel, amelyek időnként rövid felmelegedések miatt olvadtak fel; a másik szerint viszont meleg, csapadékos, szinte jégmentes időszak uralkodott. Az ellentmondás részben abból fakadhat, hogy a Nap akkoriban mintegy harminc százalékkal halványabban világított, ezért sokkal kevesebb hő érte el a Marsot. Egy meleg, vizes éghajlathoz viszont jelentősen vastagabb, szén-dioxidban gazdag légkör kellett volna, ám bizonyos nyomás felett a CO2 kicsapódik, így gyengül az üvegházhatás.
A Perseverance felfedezései és a Jezero-kráter titkai
A Perseverance marsjáró, amely 2021 februárjában ért le a Jezero-kráterbe, épp arra hivatott, hogy fényt derítsen ezekre az ellentmondásokra. A Jezero-kráter azért lett a kutatók célpontja, mert egykor tó volt, amelybe csatornákon keresztül bővizű folyók ömlöttek, lerakva az agyagos üledékeket. Most a Perseverance alumíniumban gazdag, kaolinit-tartalmú agyagos kavicsokat vizsgált, amelyek nemcsak a szokásos kémiai átalakulásokat mutatták. Ezek a kavicsok rendkívül szegények vasban és magnéziumban, miközben gazdagok titánban és alumíniumban, így kevésbé valószínű, hogy forró, ideiglenes olvadékvíz hatására jöttek volna létre. Ez arra utal, hogy tartós, nagy mennyiségű csapadék, tehát stabil, meleg éghajlat alakította őket.
A marsi élet lehetősége
A vizsgálatok szerint ezek a kaolinit-tartalmú kavicsok hasonlóak a Föld egykori trópusi időszakainak lelőhelyein találtakhoz. Ez arra utal, hogy a Marson létezett a bolygó történetének legcsapadékosabb, és talán az élet számára is legalkalmasabb időszak. Ezek a feltételek akár néhány ezertől több millió évig is fennmaradhattak, ami meghosszabbította az esélyt az élet kialakulására. További szenzáció, hogy a Perseverance szerves molekulákat is talált a kráter üledékében, és ezeket a mintákat légmentesen tárolja a jövő Mars-mintavisszahozó misszió számára.
Várakozás és bizonytalanság
Mivel a NASA ezt a mintavisszahozó programot nemrég leállította, könnyen lehet, hogy a kulcsfontosságú bizonyítékokat még évekig nem sikerül földi laboratóriumban elemezni. Emiatt továbbra is csak találgatni lehet, hogy a Jezero-kráter valóban egy ősi, trópusi menedéket rejtett-e, ahol az élet kialakulásának feltételei adottak voltak – jóval azelőtt, hogy az ember megjelent a Földön.
