
Lenyűgöző lények egy ősi világból
A több mint 700 feltárt fosszília között akadtak egyszerű algák is, de a legtöbb maradvány sokkal összetettebb őslényektől származik. A leggyakoribb ilyen állat az ember mutatóujjával azonos méretű élőlény volt, amely féregszerű testtel és korong alakú tapadórésszel kapaszkodott a tengerfenékhez. A százával előkerült, egyelőre névtelen állatfaj jelenléte azt sugallja, hogy hatalmas tömegben népesíthették be az ősi óceánt. A leletek között akadt kolbászformájú lény, tapogatókkal rendelkező, ujjra emlékeztető állat, és több bilaterális szimmetriájú élőlény is – testük tükörképszerűen szimmetrikus. Ez a testi felépítés, amely révén az állatok mozogni, az üledékben táplálékot keresni vagy akár vadászni tudtak, meghatározó lépést jelentett az állatvilág uralmához vezető úton – ma is ilyen a legtöbb állat, beleértve az embert.
Kambriumi robbanás új megvilágításban
Az eddigi tudományos konszenzus szerint ezek a fejlett testfelépítésű, bilaterális állatok csak a kambriumi robbanás folyamán, nagyjából egy időben jelentek meg és terjedtek el, de a mostani leletek azt mutatják, hogy már sokkal korábban is léteztek, ráadásul jelentős változatosságban. Egyes fosszíliák látványosan hasonlítanak a modern tengeri uborkák elődeire; ezeket eddig csak későbbi, kambriumi rétegekből ismertük. Mindez azt is jelzi, hogy a fejlődés folyamata nem hirtelen, hanem fokozatos lehetett.
Új fejezet a földtörténetben
A kutatók most azon dolgoznak, hogy leírják és besorolják az összes újonnan felfedezett élőlényt – ez várhatóan legalább egy évtizedig tart majd. Az új adatok nemcsak az állatok családfáját tehetik pontosabbá, de azt is megmutatják, hogy az evolúció egyik legnagyobb átalakulása sokkal lassabban zajlott, mint ahogyan eddig hittük.
Összességében elmondható, hogy a Jünnanban feltárt lenyűgöző ősmaradványok alaposan átírják a Föld életének történetét, és egy kevésbé látványosan robbanásszerű, inkább fokozatos fejlődés képét rajzolják fel az állatvilágban.
