Több ezer évvel ezelőtt egy hatalmas űrszikla csapódott a mai Kína területére, és mintegy 900 méter átmérőjű, tál alakú krátert hagyott maga után. Ez a méret több mint nyolcszorosa egy futballpálya hosszának. A Jinlin-kráterként elnevezett képződmény létezését most egy nemzetközi kutatócsoport hozta nyilvánosságra. A felfedezésről szóló tanulmány a Matter and Radiation at Extremes folyóiratban jelent meg.
Homályos múlt, erős viták
Az elemzések szerint a Jinlin-kráter a Holocén korai vagy középső szakaszában keletkezhetett — vagyis legfeljebb tizenkétezer éves. Az időszakot azonban csak következtetések alapján becsülték meg: a kutatók a kémiai és fizikai mállási folyamatok alapján erre a következtetésre jutottak, de több szakértő is hibalehetőségekre figyelmeztet. A radioaktív izotópok, például az argon bomlásának vizsgálata pontosabb eredményt adna, de ez rendkívül munkaigényes.
Még sok a kérdés
Szakemberek szerint, bár az adatok alátámasztják a becslést, további vizsgálatokra van szükség ahhoz, hogy teljes bizonyossággal meghatározhassák a kráter korát. Egyelőre annyi biztos, hogy a Jinlin-kráter megnyitotta az utat Kína egyik legújabb geológiai rejtélyének feltárásához.
2025, adrienne, www.scientificamerican.com alapján
🌌 A Champagne-halmaz névre keresztelt csillagászati jelenség szilveszter éjszakáján történt felfedezése óta ejti ámulatba a szakértőket: két hatalmas galaxishalmaz ütközése mutatkozik meg benne, a képeken pedig szinte pezsgőbuborékszerű foltok formájában láthatók a felforrósodott gázok...
A NASA súlyos költségmegszorítások és telephely-összevonások közepette kénytelen bezárni a legnagyobb könyvtárát, így veszélybe kerül tízezernyi történelmi és tudományos dokumentum, amelyek jelentős része még nem digitalizált...
Az idei év kifejezetten gyengén alakult a dollár számára, hiszen a valuta több mint 9 százalékot veszített értékéből a főbb devizákkal szemben – ilyen rossz évet legutóbb nyolc éve látott...
Lenyűgöző részletességgel sikerült megörökíteni két ütköző spirálgalaxist a NASA James Webb-űrteleszkópja (James Webb Space Telescope, JWST) és a Chandra röntgenobszervatórium (Chandra X-ray Observatory) adatainak egyesítésével...
🤖 Az elmúlt év végleg átalakította az MI helyét: a kezdeti mutatványokból állandó társunk lett a mindennapokban, és az emberek már nem csupán újdonságként tekintenek rá...
🎲 Egy lényeges szempont, hogy a kínai tudósoknak most először sikerült megvalósítaniuk azt a híres gondolatkísérletet, amellyel Albert Einstein majdnem száz éve próbálta cáfolni Niels Bohr elméletét a kvantummechanikában...
🚫 A 2026-os New York-i polgármesteri beiktatáson, ahol Zohran Mamdani lép hivatalba, szigorú tiltólistát hirdettek, amelyen meglepő módon külön megnevezték a Flipper Zero-t és a Raspberry Pi-t...
🚀 Érdekes, hogy az MI-berobbanás éveiben szerzett lendület ellenére az Eaton részvényárfolyama 2025-ben nem tudta tartani a lépést a többi ipari óriással...
💡 A kutatók azt vizsgálják, miként lehetne fenntarthatóbban előállítani az egyik legfontosabb ipari vegyületet, az ammóniát, amely a műtrágyák, tisztítószerek és robbanóanyagok gyártásának is alapja...
