Az ősi fény, ami zavarba hozza a kozmológiát – a JWST felfedezései

Az ősi fény, ami zavarba hozza a kozmológiát – a JWST felfedezései
A James Webb űrtávcső (JWST) 2021 végi indítása óta az Univerzum legkorábbi, eddig ismeretlen korszakait kutatja, egyre inkább felforgatva mindazt, amit a csillagok és galaxisok születésének történetéről eddig gondoltunk. Eddigi legtávolabbi megfigyelései során a kutatók nemrég kilenc új fényforrást azonosítottak: ezek közül hat a 17-es vöröseltolódásnál, három pedig a 25-ös vöröseltolódásnál helyezkedik el, vagyis 200–100 millió évvel az ősrobbanás után keletkeztek. Ez sokkal mélyebb betekintést ad, mint bármely korábbi adat. Ennél a korszaknál azonban elméletileg még egyetlen csillag vagy galaxis sem létezhetett volna, így a felfedezés alapjaiban kérdőjelezi meg a galaktikus eredettörténetünket.

Miért zavarba ejtőek ezek a fényforrások?

Külön figyelmet érdemel, hogy ezekből a forrásokból kékes, ultraibolya fényt észleltek, amelyet eddig az első, óriási csillagok tipikus kibocsátásának tartottunk. Ezek létrejötte azonban a jelenlegi csillagfejlődési modellek szerint lehetetlen ilyen rövid idő alatt – hiszen a világegyetem ezen szakaszában a gáz még túlságosan forró volt ahhoz, hogy csillagközi felhőkké sűrűsödjön, majd gravitációsan összeomoljon. A csillagok és galaxisok kialakulásához először sötét anyagból álló szerkezeteknek kellett megjelenniük, melyek gravitációja odavonzotta és lehűtötte a gázt. Ez a folyamat azonban sok százezer évig elhúzódik – jóval tovább tart, mint a most szóban forgó 100–200 millió éves időablak.

Korábbi felfedezések és a James Webb űrtávcső szerepe

A JWST előtt a legkorábban biztosan azonosított galaxisokat a Hubble űrteleszkóp (HST) segítségével találták, ezek a kilences vöröseltolódásnál voltak, vagyis 500–600 millió évvel az ősrobbanás után keletkeztek. A JWST első évében főként ezeket a korábban ismert galaxisokat igazolta vissza, ám amint 2022 nyarán megkezdte a galaxisjelöltek keresését még ennél is korábbi korszakokban, egyre több, szokatlanul nagytömegű és korukhoz képest túl sűrű galaxis jelent meg a felvételeken. Ez sok magyar csillagász számára sem fér bele a jelenlegi elméletekbe.

Az új, kilenc forrásból álló minta a JWST NIRCam kamerájának több mint százórányi felvétele alapján született, és több mint 80 000 objektum vizsgálata után választották ki őket. Ezek egy része pontszerű, más részük elnyújtottabb – emiatt a kutatók most próbálják kideríteni, vajon valóban ilyen messze vannak-e, vagy akár közelebbi galaxisokról, illetve más szennyező forrásokról lehet-e szó. A végső választ csak a spektroszkópia adhatja majd meg, amikor a fényüket hullámhossz szerint lebontva is ellenőrzik.

Mi lehet az ősi fény forrása? – Az ősi fekete lyukak elmélete

Mindezek ellenére a legvalószínűbb magyarázatként a kutatók egy új hipotézist is megfogalmaztak: nem az első csillagok világították be az Univerzum hajnalát, hanem az úgynevezett primordiális, vagyis ősi fekete lyukak. Ezek a fekete lyukak az ősrobbanás utáni első másodpercekben keletkeztek, amikor az Univerzum térfogatának növekedése, az infláció, extrém gyors tempóban tágította a teret. Kezdetben ezek az objektumok aprók (akár atomnyi méretűek) voltak, de 100 millió év alatt akár a Nap tömegének 10 000-szeresét is elérhették – hasonlóan a galaxisok mélyén ma is található szupernehéz fekete lyukakhoz.

Egy ilyen fekete lyuk környezetében a gáz gyorsan felforrósodik, intenzív sugárzást bocsát ki, amely távolról megtévesztően hasonlíthat egy óriáscsillag fénykibocsátására. A JWST jelenlegi képei alapján így nehéz megmondani, melyik elmélet a helyes, de a fényforrások alakja is árulkodó lehet: ha a feltételezett galaxis inkább pontszerű, valószínűbb a fekete lyuk magyarázat, míg ha elnyújtott, akkor inkább csillagokból áll.

A kutatócsoport szerint a kilenc fényforrás mintegy 30 százaléka lehet összhangban azzal, ahogy egy ősi fekete lyuk kinézhet. A döntő bizonyítékot azonban csak a kozmikus háttérsugárzás részletesebb vizsgálata hozhatja meg. Ha ezek a fekete lyukak valóban léteztek, hatással kellett legyenek a mindössze 380 000 évvel az ősrobbanás utáni háttérsugárzás szerkezetére is – ezt azonban a jelenlegi mérési technikák finomsága még nem éri el, így ezek a részletek most még rejtve maradnak.


Miért fontos mindez, és mi lehet a következő lépés?

Összefoglalva, a JWST egészen új kérdéseket vet fel a csillagok, galaxisok, sőt, a szupernehéz fekete lyukak keletkezéséről is. A legtávolabbi, legkorábbi fényforrások jóval előbb jelentek meg, mint azt korábban gondoltuk. Az ősi fekete lyukak elmélete nemcsak ezt magyarázhatja, hanem a legnagyobb galaxisok közepén ülő óriás fekete lyukak eredetére is választ adhat. Bár a JWST megfigyelései már most a műszer határait feszegetik, csak a következő évek részletesebb spektroszkópiai és háttérsugárzás-térképei adhatnak végső választ arra, tényleg az ősi fekete lyukak világították-e be az Univerzumot az első csillagok előtt. Egy biztos: a galaxisok és fekete lyukak történetének első fejezetét újra kell írni.

2025, adminboss, www.scientificamerican.com alapján


Legfrissebb posztok

Kína klímavállalása, most tényleg érdemes figyelni
MA 00:00

Kína klímavállalása, most tényleg érdemes figyelni

🌍 Különösen fontos hangsúlyozni, hogy amikor Kína klímacélokat tűz ki, arra a világnak érdemes odafigyelnie. A pekingi vezetés ugyanis általában csak olyasmit ígér meg, amit valóban szándékában áll teljesíteni,...

csütörtök 23:30

Az MI-vezérelt műholdas net mostantól mindenhol elérhető

A T-Mobile T-Satellite szolgáltatása, amely a Starlink műholdakat használja, már nemcsak SMS-ekhez működik, hanem több alkalmazást is támogat. Mostantól például az AllTrails, az AccuWeather, az X (korábban Twitter),...

Új felfedezések az Enceladuson, lehet ott élet a Szaturnusz holdján
csütörtök 23:02

Új felfedezések az Enceladuson, lehet ott élet a Szaturnusz holdján

🚀 A Szaturnusz jeges holdja, az Enceladus ismét felkeltette a tudósok figyelmét, köszönhetően a Cassini űrszonda adatainak friss elemzéséhez. A felszín alatt rejtőző óceánból feltörő jégszemcsékben szokatlanul összetett szerves...

csütörtök 22:58

Az MI tuning új korszaka: bárki finomhangolhatja a gépi tanulást

A Thinking Machines Lab, amelyet az OpenAI egykori vezéralakjai, köztük Mira Murati alapítottak, első termékével robban be az MI világába. Az újdonság neve Tinker, és célja, hogy kutatók,...

Az OpenShift AI-t bárki feltörheti: komoly hiba veszélyeztet
csütörtök 22:01

Az OpenShift AI-t bárki feltörheti: komoly hiba veszélyeztet

⚠ A Red Hat OpenShift AI szolgáltatásában súlyos, 9,9-es veszélyességű sebezhetőséget fedeztek fel, amely lehetőséget ad távoli támadóknak arra, hogy minimális jogosultsággal is átvegyék az egész platform irányítását. Ez...

Az MI-sokkoló: A robotok még nem vették el a munkádat
csütörtök 21:59

Az MI-sokkoló: A robotok még nem vették el a munkádat

🤖 A Yale Egyetem közgazdászai alaposan megvizsgálták, mi történt az amerikai munkaerőpiacon azóta, hogy 2022 novemberében megjelent a ChatGPT és a többi generatív MI-rendszer. Megnyugtató következtetésük szerint az MI-forradalom...

Az Apple elengedi a könnyebb Vision Pro-t, jönnek az okosszemüvegek
csütörtök 21:30

Az Apple elengedi a könnyebb Vision Pro-t, jönnek az okosszemüvegek

Az Apple jelentősen felgyorsította az okosszemüvegek fejlesztését, miközben félretette a régóta tervezett, könnyebb Vision Pro headset elkészítését. A cég legalább kétféle szemüvegen dolgozik: az egyik egy kijelző nélküli...

Már most olcsóbban vehetünk robotporszívót, méghozzá jelentős kedvezménnyel
csütörtök 21:02

Már most olcsóbban vehetünk robotporszívót, méghozzá jelentős kedvezménnyel

Az őszi nagy vásárlási láz még el sem kezdődött, de a robotporszívók piacán már most komoly akciókba futhat bele az, aki előre gondolkodik. Idén az olyan ismert gyártók,...

csütörtök 21:01

A szaturnuszi hold izgalmas titka: újabb jelek az élet lehetőségére

Enceladus, a Szaturnusz hatodik legnagyobb holdja ismét a tudományos érdeklődés középpontjába került. A Cassini űrszonda (Cassini) 2017-ben befejeződött küldetése során fedezte fel, hogy a hold déli pólusán hatalmas...