Az ősi fény, ami zavarba hozza a kozmológiát – a JWST felfedezései

Az ősi fény, ami zavarba hozza a kozmológiát – a JWST felfedezései
A James Webb űrtávcső (JWST) 2021 végi indítása óta az Univerzum legkorábbi, eddig ismeretlen korszakait kutatja, egyre inkább felforgatva mindazt, amit a csillagok és galaxisok születésének történetéről eddig gondoltunk. Eddigi legtávolabbi megfigyelései során a kutatók nemrég kilenc új fényforrást azonosítottak: ezek közül hat a 17-es vöröseltolódásnál, három pedig a 25-ös vöröseltolódásnál helyezkedik el, vagyis 200–100 millió évvel az ősrobbanás után keletkeztek. Ez sokkal mélyebb betekintést ad, mint bármely korábbi adat. Ennél a korszaknál azonban elméletileg még egyetlen csillag vagy galaxis sem létezhetett volna, így a felfedezés alapjaiban kérdőjelezi meg a galaktikus eredettörténetünket.

Miért zavarba ejtőek ezek a fényforrások?

Külön figyelmet érdemel, hogy ezekből a forrásokból kékes, ultraibolya fényt észleltek, amelyet eddig az első, óriási csillagok tipikus kibocsátásának tartottunk. Ezek létrejötte azonban a jelenlegi csillagfejlődési modellek szerint lehetetlen ilyen rövid idő alatt – hiszen a világegyetem ezen szakaszában a gáz még túlságosan forró volt ahhoz, hogy csillagközi felhőkké sűrűsödjön, majd gravitációsan összeomoljon. A csillagok és galaxisok kialakulásához először sötét anyagból álló szerkezeteknek kellett megjelenniük, melyek gravitációja odavonzotta és lehűtötte a gázt. Ez a folyamat azonban sok százezer évig elhúzódik – jóval tovább tart, mint a most szóban forgó 100–200 millió éves időablak.

Korábbi felfedezések és a James Webb űrtávcső szerepe

A JWST előtt a legkorábban biztosan azonosított galaxisokat a Hubble űrteleszkóp (HST) segítségével találták, ezek a kilences vöröseltolódásnál voltak, vagyis 500–600 millió évvel az ősrobbanás után keletkeztek. A JWST első évében főként ezeket a korábban ismert galaxisokat igazolta vissza, ám amint 2022 nyarán megkezdte a galaxisjelöltek keresését még ennél is korábbi korszakokban, egyre több, szokatlanul nagytömegű és korukhoz képest túl sűrű galaxis jelent meg a felvételeken. Ez sok magyar csillagász számára sem fér bele a jelenlegi elméletekbe.

Az új, kilenc forrásból álló minta a JWST NIRCam kamerájának több mint százórányi felvétele alapján született, és több mint 80 000 objektum vizsgálata után választották ki őket. Ezek egy része pontszerű, más részük elnyújtottabb – emiatt a kutatók most próbálják kideríteni, vajon valóban ilyen messze vannak-e, vagy akár közelebbi galaxisokról, illetve más szennyező forrásokról lehet-e szó. A végső választ csak a spektroszkópia adhatja majd meg, amikor a fényüket hullámhossz szerint lebontva is ellenőrzik.

Mi lehet az ősi fény forrása? – Az ősi fekete lyukak elmélete

Mindezek ellenére a legvalószínűbb magyarázatként a kutatók egy új hipotézist is megfogalmaztak: nem az első csillagok világították be az Univerzum hajnalát, hanem az úgynevezett primordiális, vagyis ősi fekete lyukak. Ezek a fekete lyukak az ősrobbanás utáni első másodpercekben keletkeztek, amikor az Univerzum térfogatának növekedése, az infláció, extrém gyors tempóban tágította a teret. Kezdetben ezek az objektumok aprók (akár atomnyi méretűek) voltak, de 100 millió év alatt akár a Nap tömegének 10 000-szeresét is elérhették – hasonlóan a galaxisok mélyén ma is található szupernehéz fekete lyukakhoz.

Egy ilyen fekete lyuk környezetében a gáz gyorsan felforrósodik, intenzív sugárzást bocsát ki, amely távolról megtévesztően hasonlíthat egy óriáscsillag fénykibocsátására. A JWST jelenlegi képei alapján így nehéz megmondani, melyik elmélet a helyes, de a fényforrások alakja is árulkodó lehet: ha a feltételezett galaxis inkább pontszerű, valószínűbb a fekete lyuk magyarázat, míg ha elnyújtott, akkor inkább csillagokból áll.

A kutatócsoport szerint a kilenc fényforrás mintegy 30 százaléka lehet összhangban azzal, ahogy egy ősi fekete lyuk kinézhet. A döntő bizonyítékot azonban csak a kozmikus háttérsugárzás részletesebb vizsgálata hozhatja meg. Ha ezek a fekete lyukak valóban léteztek, hatással kellett legyenek a mindössze 380 000 évvel az ősrobbanás utáni háttérsugárzás szerkezetére is – ezt azonban a jelenlegi mérési technikák finomsága még nem éri el, így ezek a részletek most még rejtve maradnak.


Miért fontos mindez, és mi lehet a következő lépés?

Összefoglalva, a JWST egészen új kérdéseket vet fel a csillagok, galaxisok, sőt, a szupernehéz fekete lyukak keletkezéséről is. A legtávolabbi, legkorábbi fényforrások jóval előbb jelentek meg, mint azt korábban gondoltuk. Az ősi fekete lyukak elmélete nemcsak ezt magyarázhatja, hanem a legnagyobb galaxisok közepén ülő óriás fekete lyukak eredetére is választ adhat. Bár a JWST megfigyelései már most a műszer határait feszegetik, csak a következő évek részletesebb spektroszkópiai és háttérsugárzás-térképei adhatnak végső választ arra, tényleg az ősi fekete lyukak világították-e be az Univerzumot az első csillagok előtt. Egy biztos: a galaxisok és fekete lyukak történetének első fejezetét újra kell írni.

2025, adminboss, www.scientificamerican.com alapján


Legfrissebb posztok

Az MI keresőbotok rejtőzködnek, átverik a tiltásokat?

MA 18:01

Az MI keresőbotok rejtőzködnek, átverik a tiltásokat?

A Perplexity, a feltörekvő MI-alapú keresőszolgáltatás alattomos módszerekkel próbál hozzáférni a tiltott weboldalak tartalmához – legalábbis ezt állítja a Cloudflare, a világ egyik vezető internetbiztonsági cége. A vádak...


MA 17:50

Az MI-modellek vihart kavarnak a Vogue-ban is

2023-ban egy Levi’s reklámban jelent meg először mesterségesen generált modell, akit a Lalaland.ai MI-stúdió hozott létre a „sokszínűség” jegyében. Ezzel a divatvilág rögtön vihart kavart, hiszen évek óta...

Az űrbéli napfogyatkozás, ami mindent visz

MA 17:26

Az űrbéli napfogyatkozás, ami mindent visz

🚲 A csillagászokat mindig is izgatta, mit rejt a Nap koronája, vagyis a külső légköre, amelyet normál körülmények között elvakít a Nap erős fénye. A teljes napfogyatkozás azonban ritka...

Az ausztrál óriásrovar, amit szinte senki sem látott

MA 17:00

Az ausztrál óriásrovar, amit szinte senki sem látott

🦋 Egy lenyűgöző, új óriás botsáska, az Acrophylla alta felfedezése borzolja a kedélyeket Észak-Queensland esőerdeiben. Ez a gigantikus rovar akár 40 cm hosszúra is megnőhet, és nagy valószínűséggel a...

A Pandora hackertámadása: kikerültek az adatok

MA 16:50

A Pandora hackertámadása: kikerültek az adatok

🔒 A Pandora ékszercég elismerte, hogy kibertámadás érte, amelynek során illetéktelenek érzékeny ügyféladatokhoz jutottak hozzá. A támadók egy harmadik fél által üzemeltetett platformon keresztül fértek hozzá az információkhoz. Az...

Az MI-alapú szívdiagnosztika meghódítja a tőzsdét

MA 16:01

Az MI-alapú szívdiagnosztika meghódítja a tőzsdét

🚀 A kaliforniai Heartflow a közeljövőben debütálhat a Nasdaqon, jelentős figyelmet keltve az IPO-piacon. Ez a medtech vállalat mesterséges intelligencia segítségével végzi a szív- és koszorúér-betegségek vizsgálatát, háromdimenziós képeket...

Az MI-t végre visszaadta az OpenAI a felhasználóknak?

MA 15:51

Az MI-t végre visszaadta az OpenAI a felhasználóknak?

Hat év után először az OpenAI ismét letölthető, úgynevezett open-weight nagy nyelvi modelleket tett közzé, ami mérföldkő a vállalat életében. Mostantól bárki hozzáférhet a gpt-oss-120b és gpt-oss-20b modellekhez,...

Az Amazon műholdas netje megelőzi a kengurukat

MA 15:25

Az Amazon műholdas netje megelőzi a kengurukat

🚀 Az Amazon Project Kuiper nevű műholdas internetszolgáltatása várhatóan 2026 közepétől lesz elérhető Ausztráliában, legalábbis az országos hálózatüzemeltető, az NBN Co szerint. A hálózatot máshol akár már korábban is...

Az MI már szól, ha túl sokat beszélsz vele

MA 15:01

Az MI már szól, ha túl sokat beszélsz vele

Az OpenAI új funkciója mostantól figyelmeztet, ha túl hosszúra nyúlik a csevegés a ChatGPT-vel. Finom emlékeztetők jelennek meg felugró ablakban, amelyek csak továbblépés után teszik lehetővé a beszélgetés...