Mit is nevezünk csóknak?
Elsőként meg kellett határozni, mi az a csók, amit nem szabad összekeverni különféle hasonló viselkedéssel, például ha egy főemlős előrágott ételt ad át a kicsinyének, vagy amikor hangyák, illetve halak ajkaikkal érintkeznek egyfajta dominanciaharc közben. A csók két azonos fajba tartozó egyed közötti, szándékos, nem agresszív, szájon át történő érintkezés, amely során nem történik ételátadás.
Kik csókolóznak az állatvilágban?
Átvizsgálták minden elérhető tudományos megfigyelést az afrikai, ázsiai és európai majmoknál: kiderült, hogy a legtöbb emberszabású – a bonobók, csimpánzok és orangutánok – rendszeresen csókolózik. A keleti gorillák, valamint a gibbonok és a sziamangok kivételek: ők nem mutattak ilyen viselkedést. Fontos megjegyezni, hogy nemcsak szenvedélyes, hanem baráti, anyai és békülési csókok is előfordulnak a főemlősöknél, például anyák és kicsinyeik között vagy üdvözléskor.
Őskori romantika: így csókoltak a neandervölgyiek és őseink
A leszármazási viszonyokat is vizsgálták, és kiderült: a nagy emberszabásúak ősei már 21 millió éve is csókolóztak, és azóta csak egyesek – például a keleti gorilla – adták fel ezt a szokást. A neandervölgyiek valószínűleg ugyanúgy csókolóztak, mint mi. Erre abból is következtetnek, hogy bizonyos, a szájban élő mikrobák csak úgy kerülhettek át az egyik fajból a másikba, ha azok közvetlenül nyállal érintkeztek – vagyis megvolt az esély a szenvedélyes kapcsolatra két faj között is.
Meddig merészkedtek az őseink?
Az azonban biztos, hogy a csókolózás fizikai nyomai nem őrződnek meg a kövületekben, vagyis pontos bizonyítékot sosem találunk. Ennek ellenére a jelenlegi adatok alapján igencsak valószínű, hogy az emberelődöket és a neandervölgyieket is ugyanaz a romantikus ösztön vezérelte, mint minket napjainkban.
