Hogyan készül az orr a laborban?
A náthavírusok fő célpontjai az orr nyálkahártyáját bélelő hámsejtek. Ezek, amint felismerik a kórokozót, jelet küldenek a veleszületett immunrendszernek – ez a szervezet első és leggyorsabb védelmi vonala. Elsősorban az interferon nevű molekulák állnak az élen, amelyek számos vírussal szemben bizonyítottan fontosak, de pontos működésüket sejtszintű megfigyeléssel eddig nehéz volt vizsgálni.
A Yale Egyetemen dolgozó Foxman professzor csapata speciális eljárással, egysejtes RNS-szekvenálással nézte meg, milyen utasításokat adnak ki ezek a sejtek fertőzés esetén. A csapat olyan környezetet teremtett, amely az orrnyílás belsejéhez hasonló, majd azt megfertőzték náthavírussal. Így részleteiben láthatták, miként reagálnak a csillós és a nyáktermelő sejtek az invázióra.
Az orrsejtek rejtett védekezése
A legmeglepőbb eredmény: még a szervezeten kívül is meglepően hatékonyak maradnak ezek a sejtek a náthavírus ellen. Ideális esetben mindössze az orrsejtek körülbelül 1 százaléka betegszik meg, és néhány napon belül elindul a gyógyulás. Ám amikor interferont blokkoló gyógyszert adagoltak a sejtekhez, a védelmi rendszer megingott — a fertőzött sejtek aránya 30 százalék fölé ugrott, a gyulladásos fehérjék és a nyáktermelés pedig jelentősen megemelkedett.
Sőt, ilyen körülmények között egy fehérje, a nukleáris faktor kappa B (NF-κB) vette át az irányítást: ez vezette az elszabadult gyulladásos választ, amely hasonlít ahhoz, amit az asztmás betegek vagy a dohányosok tapasztalnak súlyos nátha esetén. Nem véletlen, hogy akinek az interferonszintje genetikailag alacsonyabb, nagyobb bajba kerülhet.
A kezelések új céljai
Az efféle laboratóriumi eredmények alapján már célzott gyógyszerkutatás is indult. Foxmanék több antivirális szert, köztük a rupintrivir nevű kísérleti szert tesztelték — ez laboratóriumi körülmények között képes volt lecsillapítani a túlpörgő immunreakciót. Korábbi tesztekben ugyan nem hozott áttörést a védekezésben, de lehet, hogy a jövőben jól jön majd például krónikus légúti betegségben szenvedők kezelésénél.
Ezzel együtt a szakértők hangsúlyozzák: a közvetlenül a vírus ellen ható szerek még pontosabbak lehetnek, mivel a rhinovírusok gyorsan képesek alkalmazkodni és ellenállóvá válni a kezeléssel szemben. Ahhoz, hogy ténylegesen hatékony gyógyszert találjunk a nátha ellen, mélységében kell ismerni, miért betegszünk meg tőle.
Kihívások és remények
A fentiek tükrében nem csoda, hogy nincs minden vírus ellen működő csodagyógyszer — az immunrendszer túlszabályozása ugyanis legalább akkora gondot okozhat, mint maga a fertőzés. A „tányérban termesztett orr” és az új laboratóriumi technikák segíthetnek abban, hogy egyszer a nátha is valóban gyógyítható legyen, főleg azok számára, akik számára a legveszélyesebb.
