Kamcsatkai óriásrengés: sikeres riasztás, szerencsés végkimenetel
Múlt kedden 8,8-as erősségű földrengés rázta meg Oroszország Kamcsatka-félszigetének partvidékét, a Csendes-óceán alá bukó pacifikus lemez és az észak-amerikai lemez találkozásánál. Az ilyen szubdukciós zónákon gyakoriak a szökőárakat kiváltó földrengések – nem véletlen, hogy 1952-ben ezen a környéken egy 9-es rengés pusztító szökőárat okozott, amelynek hatását Hawaiin is érezték.
A mostani rengés után a Csendes-óceán térségében országszerte szökőárriadókat és -figyelmeztetéseket adtak ki: Japántól Oroszországon át Amerikáig, Dél-Amerika több partvidékéig. Lényeges hangsúlyozni, hogy ezek a riasztási rendszerek életmentőek: lehetőséget adnak a lakosságnak, hogy időben eltávolodjanak a partoktól vagy magasabb helyekre meneküljenek.
Szerencsére a mostani szökőár nem volt katasztrofális – Kalifornia egyes részein 2,5 méteres hullámok követték a rengést, Japánt és Hawaiit is elérték a szökőárhullámok, de komolyabb pusztítás nem történt. Bár történtek szerkezeti károk, és egy ekkora hullám még mindig képes embert elsodorni vagy épületeket romba dönteni, a 2011-es japán vagy a 2004-es indiai-óceáni katasztrófához képest a veszteségek eltörpültek.
Ennek ellenére érdemes tudni, hogy a földrengések mérésére szolgáló skála nem lineáris: hiába tűnik közelinek a 8,8-as és a 9,0-s érték, energiafelszabadításban óriási az ugrás – ez is magyarázza, hogy a mostani rengés kisebb szökőárat eredményezett. 1952-ben, korszerű riasztások híján, sokkal több volt a halálos áldozat. A jelenlegi sikeres védekezés mögött jelentős közforrások és tudományos fejlesztések állnak. Ennek fényében a globális figyelmeztető rendszerek és a tudomány feltétlen támogatást érdemelnek.
Klímavita az Egyesült Államokban: veszélyben a tudományos konszenzus
Az amerikai Környezetvédelmi Ügynökség (EPA) lépése felkavarta az állóvizet: az ügynökség bejelentette, hogy megkezdik a 2009-es „veszélyeztetettségi” megállapítás visszavonását. Ez az állásfoglalás kimondta, hogy több üvegházhatású gáz veszélyt jelent az egészségre és jólétre – emiatt szabályozhatók a Tiszta Levegő Törvény (Clean Air Act) alapján.
Most azonban az új EPA-jelentés élesen bírálja a tudományos klímakonszenzust; állítása szerint a szén-dioxid okozta felmelegedés gazdasági káros hatása sokkal kisebb, mint eddig hittük, miközben a szigorú klímavédelmi politika komoly gazdasági veszteségeket okozhat az USA-nak, és a hatása globálisan elenyésző marad.
Lee Zeldin, az EPA vezetője, egy indianai autókereskedésben jelentette be: kalkulációik szerint évente akár 19 300 milliárd forintot (közel 54 milliárd dollár) is megtakaríthatnak a visszavonással. Ennek ellenére a szakértők hevesen tiltakoznak: Rachel Cleetus klímapolitikai elemző szerint az EPA álláspontja periférikus, tudományos alapja nincs. Scott Saleska ökológus szerint e lépés olyan, mintha egy autóvezető, aki a szakadék felé száguld, fékezés helyett a gázra lépne. A döntés egyelőre nem végleges: társadalmi vita és véleményezés veszi kezdetét.
Elég egy negyedóra lendületes séta
Friss, nagymintás kutatás jelent meg a Preventív Orvostudományi Folyóiratban (American Journal of Preventive Medicine): a vizsgálat 79 856 fő (főként alacsony jövedelműek) sétálási szokásait és ezek egészségügyi következményeit elemezte. A déli államokban élő középkorú és idős alanyokat követő kutatás legfontosabb megállapítása, hogy mindössze napi 15 perc gyors séta már majdnem 20 százalékkal csökkenti a halálozási kockázatot. Ezzel szemben, ha valaki három órán át sétál lassan egy nap, az csak 4 százalékkal csökkenti ugyanezt a veszélyt.
Lényeges hangsúlyozni, hogy bármilyen mozgás jó az egészségnek, de a tempós séta hatása kimagasló – ráadásul sem pénz, sem felszerelés nem szükséges hozzá: mindenki számára elérhető, akár egy podcast hallgatása közben is.
Kacifántos burgonyamúlt: titkos randevú a paradicsommal
Új genetikai vizsgálat derített fényt a burgonya szokatlan családtörténetére. Régóta tudják, hogy a krumpli a Chile környéki növényekhez áll legközelebb. Ám ezek a rokonok nem hoznak gumót, amely a burgonyát burgonyává teszi.
A kutatók 450 nemesített, illetve 56 vad burgonyafajtának teljes genomját hasonlították össze, és kiderült: a modern burgonya egy ősrégi hibridizáció során keletkezett a gumótlan Etuberosum és a paradicsom közreműködésével. Lényegében a burgonya a paradicsomtól örökölte az SP6A nevű gént, amely a gumóképződési utasítást adja le, míg az Etuberosumtól az IT1 nevű, föld alatti hajtásképződést irányító gént kapta.
Egészen pontosan: az Etuberosum és a paradicsom 14 millió évvel ezelőtt vált szét fejlődéstörténetileg, majd 5 millió évvel a nagy szétválás után újra keveredtek – szó szerint géncsere révén vált lehetővé a keményítőt raktározó gumó mint növényi remekmű kialakulása.
Tudomány mindenek felett
Akár a földrengések elleni védekezés, akár a mindennapi séta vagy a konyhánk titkos őstörténete, mindenhol a korszerű tudomány segít abban, hogy hosszabb, egészségesebb, kiszámíthatóbb életet élhessünk. Ennek fényében talán érdemes komolyan venni a tudományos konszenzust – és délután megállás nélkül sétálni tizenöt percet.
