Az örökké fagyott fénykapcsolók forradalmasíthatják az idegtudományt

Az örökké fagyott fénykapcsolók forradalmasíthatják az idegtudományt
Képzeld el, hogy a grönlandi gleccserek, a tibeti hegycsúcsok örök hava és Finnország dermesztő talajvizei nemcsak természeti csodák, hanem egészen különleges, életmentő molekulák otthonai is. Ezekben a fagyos régiókban furcsa, fényérzékeny fehérjéket, úgynevezett kriorhodopszinokat találtak, amelyek új távlatokat nyithatnak az idegsejtek kapcsolásában. Ezek a fehérjék nemcsak reagálnak a fényre, hanem néha kék színben ragyognak – ami rendkívül ritka és hasznos tulajdonság például orvosi alkalmazások számára. A kriomikrobák így érzékelhetik a veszélyes UV-fényt extrém környezetekben, mi pedig új eszközöket fejleszthetünk belőlük a neurobiológia vagy akár a hallókészülékek számára – mindezt néhány, a fagyban boldoguló, fényben csillogó fehérjének köszönhetően.

Furcsa fehérjék a jég birodalmából

Kirill Kovalev, az EMBL Hamburg posztdoktori kutatója fizikus lévén a természet trükkjeit próbálja megfejteni – különösen lenyűgözik a rodopszinok, vagyis azok a színes fehérjék, amelyek lehetővé teszik a vízi mikroorganizmusok számára, hogy a napfényből nyerjenek energiát. Munkája során kifejezetten a különleges rodopszinokat keresi, hátha olyan rejtett tulajdonságokra bukkan, amelyekből az emberiség is profitálhat.

Néhány rodopszint már most is módosítanak, hogy fény által kapcsolható „kapcsolóként” szabályozzák az idegsejtek elektromos aktivitását – vagyis optogenetikai eszközökké váltak. Más változataik pedig akár kémiai reakciókat is szabályozhatnak fény segítségével.

Kovalev évek óta tanulmányozza a rodopszinokat, mégsem számított arra, amit a hideg környezetben élő mikrobák fehérje-adatbázisait böngészve talált. Ezek az úgynevezett kriorhodopszinok egymástól több ezer kilométerre, mégis szinte azonos szerkezettel fejlődtek ki – ami igazán ritka. Ez arra utal, hogy nélkülözhetetlenek a túléléshez a hidegben.

Kékben ragyogó fényérzékenység

A színes rodopszinok világában a szín kulcsfontosságú kérdés. A legtöbb rodopszin rózsaszín vagy narancs – ezek a zöld és kék fényt nyelik el, így kapcsolhatók be. A tudományos világ számára a kék rodopszinok régóta vágyott célpontok, mert a piros fény váltja ki őket, amely mélyebben, fájdalommentesen hatol át a szöveteken.

Kovalev kimutatta, hogy a kriorhodopszinok akár kék színben is ragyoghatnak. A fehérje szerkezete dönti el, pontosan milyen színt „lát” egy rodopszin – kisebb változtatások is teljesen új színt eredményezhetnek. Így ha megértik, mi adja a kék árnyalatot, már egyedi igényekre szabott, szintetikus változatokat is tervezhetnek.

További laboratóriumi kísérletek során a kutatók azt is felfedezték, hogy ha az idegsejtekbe beültetett kriorhodopszinokat UV-fénnyel világítják meg, áram keletkezik bennük. Ha ezt követően zöld fénnyel világítják meg őket, az idegsejtek izgatottabbá válnak; ha viszont UV-vel vagy piros fénnyel, akkor csökken az ingerlékenységük. Ez a képesség kulcsfontosságú lehet az élő sejtek, sőt akár hallókészülékek vagy agyi terápiák új generációja számára, hiszen minden eddiginél precízebben kapcsolhatók be és ki az idegsejtek.

Az UV-fény mikrobiális érzékelője

Még egy borongós hamburgi napon is képesek ezek a kriorhodopszinok érzékelni az UV-fényt. Az egyik legmeglepőbb tulajdonságuk, hogy jóval lassabban reagálnak a fényre, mint más rodopszinok – ez arra utalhat, hogy speciális érzékelőként szolgálnak, segítve a mikrobákat a káros UV-sugárzás észlelésében.

A kriorhodopszin gén további vizsgálata során kiderült, hogy mindig együtt öröklődik egy másik, apró fehérje génjével, amelynek funkciója eddig ismeretlen volt – talán ez lehet a hiányzó jelvivő. Az MI-alapú AlphaFold algoritmus szerint öt ilyen kis fehérje gyűrűt képez, és közvetlenül kapcsolódik a kriorhodopszinhoz a sejten belül. A kutatók úgy gondolják, hogy amikor a kriorhodopszin érzékeli az UV-fényt, ez a kis fehérje elindulhat, hogy továbbítsa az információt a sejt belseje felé.

Úgy tűnik, ez a mechanizmus nemcsak a kriomikrobákban van jelen: más élőlényekben is megtalálhatóak ezek a kis fehérjék, így a jövőben a sejtes kommunikációban rendkívül sokoldalúan használhatók lehetnek.

A kriorhodopszinok puszta léte továbbra is rejtély. Valószínű azonban, hogy nem a hideghez, hanem az UV-fény érzékeléséhez alkalmazkodtak – elvégre a hegytetőkön, jégmezőkön élő baktériumokat különösen erős UV-sugárzás éri.


Különleges molekulák az élvonalban

A kriorhodopszinok tanulmányozása igazi technikai kihívás. Ezek a fehérjék annyira hasonlítanak egymásra, hogy akár egyetlen atomi szintű eltérés is új tulajdonságokat eredményezhet. Kovalev ezért legtöbbször csak sötétben dolgozhatott velük: speciális, négydimenziós szerkezeti biológiai módszereket alkalmazott, röntgenkrisztallográfiát Hamburgban és krio-elektronmikroszkópiát Hollandiában, mindezt fényérzékeny mintákkal.

A kutatás mögött nemcsak kiváló technikai háttér áll, hanem komoly csapatmunka is: minden egyes P14-es gerendavezérlő munkatárs Kovalev céljaihoz igazította a kísérleti beállításokat.

Jövő a fényalapú orvostechnikában

Habár a kriorhodopszinok még nem elérhetők valódi alkalmazásokhoz, már most ígéretes prototípusai a jövő fénykapcsolóinak. Kiváló alapot nyújtanak még hatékonyabb, precíz optogenetikai eszközök fejlesztéséhez – gyógyszerek nélküli neuromoduláció és új orvosi műszerek előtt nyitva meg az utat. Az univerzális, többfunkciós kapcsolófehérjék megértése új korszakot nyithat a neurotechnológiában – az örök jégből érkező mikroorganizmusok segítségével.

2025, adminboss, www.sciencedaily.com alapján

Legfrissebb posztok

MA 20:52

A CES 2026-on aranyos és félelmetes robotok szabadulnak el

🤖 Érdemes megvizsgálni, hogy a 2026-os Las Vegas-i CES vásáron milyen változatos és meglepő robotokkal találkozhattunk...

MA 20:35

Az amerikai kriptoautomaták napjai meg vannak számlálva?

💸 A kriptovaluta-automaták, vagyis azok a gépek, amelyek készpénzt alakítanak át digitális valutává, az utóbbi években az átverések első számú eszközévé váltak Amerikában...

MA 20:18

Az új óriáskígyó felfedi Amazónia legmélyebb titkát

Egy lényeges szempont, hogy az amazóniai esőerdő mélyén nemrég egy új, eddig ismeretlen óriásanakonda-faj bukkant elő a tudósok előtt...

MA 20:02

Az MI nem váltja ki az embert, mégis minden PC-be költözik

🤖 A Lenovo vezérigazgatója, Yuanqing Yang szerint 2026 végére a vállalati piacra szánt számítógépek fele már MI-alapú lesz...

MA 19:49

Az első vészhelyzeti ISS-evakuálás: bajba jutott űrhajósok hazatérnek

🚀 Négy űrhajós térhet vissza a Földre először kényszerű evakuálás miatt, miután egyikük rejtélyes, súlyos egészségügyi problémával küzd az ISS-en...

MA 19:34

Az Ariane–6 újrafelhasználása: Európa Frankenstein-rakétája?

Az európai űripar évtizedekig a hagyományos rakéták egyszer használatos, eldobható modelljéhez ragaszkodott, miközben a világban egyre nagyobb hangsúlyt kapott az újrahasználat...

MA 19:18

Az év, ami nem négyzetszám, mégis izgalmas: 2026 matematikai titkai

🧠 Érdemes megérteni, hogy bár a 2026-os év első ránézésre nem tűnik rendkívülinek, számos matematikai érdekességet rejt...

MA 19:01

Az eddigi leglassabb Windows? A Windows 11 legnagyobb bakijai

A legtöbb felhasználó szerint a Windows 11 nemcsak tele van felesleges funkciókkal, amelyeket nehéz kikapcsolni, hanem teljesítményben is nagy csalódást okoz...

MA 18:50

A kihalt dinoszauruszok és a szunnyadó fekete lyuk rejtélyei

🦖 Boldog új évet! Idén is akadnak meglepő felfedezések: például hogy a vöröshajúak hajpigmentje különleges, és egy regeneratív nanotechnológia képes lehet védeni az agyat...

MA 18:33

Az iLO 6-ban ez változik, ha Essentialsról Advancedre lépsz

Sokan megszokták, hogy az iLO Advanced funkcióit használják a HPE szervereken, de vannak rendszerek, amelyek csak az alap Essentials kiadással érkeznek...

MA 18:19

Az okosszemüvegek forradalma: a CES 2026 legütősebb modelljei

👓 Az idei CES kiállításon Las Vegasban az okosszemüvegek vitték a prímet, soha nem látott választékban...

MA 17:49

Az ír útlevélbotrány: 13 ezer hibás okmányt hívnak vissza

Írország külügyminisztériuma csaknem 13 000 útlevelet hív vissza, mert egy szoftverfrissítés hibája miatt hibásan nyomtatták ki azokat...

MA 17:33

A kialvatlanság éveket rabol az életedből

🛍 Érdemes megvizsgálni, milyen komoly következményei lehetnek a kevés alvásnak. Rendszeresen kevesebb mint hét órát aludni nemcsak fáradttá tesz, hanem években mérhetően megrövidítheti az életedet...

MA 17:18

Az űróriás Pandora hamarosan a rejtélyes exobolygók nyomába ered

🚀 A Pandora nevű, hűtőszekrénynyi műhold minden eddiginél pontosabban vizsgálja majd a Naprendszeren túli bolygókat...

MA 17:02

A bitcoin 2050-re 2,9 millió dollárt érhet – veri az aranyat?

💵 A VanEck alapkezelő szerint a bitcoin elképesztő, 2,9 millió dolláros (kb...

MA 16:50

Az űrállomás első orvosi mentése: ki a beteg űrhajós?

A NASA váratlanul, néhány nappal a tervezett időpont előtt hazahozza a Nemzetközi Űrállomás négyfős legénységét az egyik űrhajósnál fellépő egészségügyi probléma miatt...

MA 16:17

Az iPhone Air 2: szebb kijelző, nagyobb akku – de kinek kell?

📱 Az Apple hamarosan újít az iPhone Air-szérián. Bár a jelenlegi modell nem váltotta be igazán a vállalat reményeit, a pletykák szerint 2027-ben jöhet az iPhone Air 2...

MA 16:04

Az elegáns Goldring GR3 hódít, de egy dolog beárnyékolja

🎧 Érdemes észben tartani, hogy a Goldring hosszú kihagyás után, mintegy húsz év elteltével tér vissza a lemezjátszók világába, méghozzá egy olyan készülékkel, amely egyenlő arányban kínál kényelmet, minőséget és látványos megjelenést...

MA 15:49

Az életért folyik a harc a Fülöp-szigeteki lerakóomlás után

A Fülöp-szigeteki Cebu városában már napok óta tart a küzdelem a Binaliw nevű hulladéklerakó összeomlása után, ahol a mentők versenyt futnak az idővel, hogy rátaláljanak a több mint harminc eltűnt dolgozóra...